Hunyadi Jánosnak hollós nemzetsége
 volt, ki Európát török ellen védte.
 Nándorfehérvári győzelme oly nagy volt,
 emlékére szólnak délben a harangok.
 
 A nagy hadvezérnek az volt minden vágya,
 törökverő vitéz legyen mindkét fia.
 Idősebbet, Lászlót érte szomorú vég,
 összeesküvésben veszítette fejét.
 
 Az ifjabbat Prága foglyaként vigyázták,
 majd a magyar trónra kétszer koronázták.
 Végül megszűnt itthon a belső trónviszály,
 Hunyadi Mátyásból lévén magyar király.
 
 Vívott nagy csatákat török s mások ellen,
 országát, hatalmát reneszánsz szellemben,
 nagy tudással, hittel gyarapítván rendre.
 Messze földön híres "fekete serege"
 
 volt nagy hatalmának igazi bástyája,
 midőn barát, rokon, más érdek támadta.
 Nyögte seregeit török, cseh, huszita,
 Bécs, sőt Bécsújhely is derekát beadta,
 
 mikor seregei Frigyes ellen mentek
 bölcs királyként írva dicső történelmet.
 Kemény törvényekkel uralta országát,
 Olasz-földről hozva arát, új kultúrát.
 
 Álruhás igaza törődött a néppel,
 nem bánt kesztyűs kézzel főúrral, nemessel.
 Nagyságát, szellemét őrzi mondavilág:
 "Meghalt Mátyás király, oda az igazság!"

Mátyás, születési nevén Hunyadi Mátyás, Magyarország és Horvátország királya 1458-tól, cseh király 1469-től, Ausztria uralkodó főhercege 1486-tól haláláig. Közkeletűen Corvin Mátyás vagy Igazságos Mátyás néven is ismert. Köthető hozzá számos mese és monda, amely a nép közötti álruhás megjelenését, a gazdag és buta főnemesség megleckéztetését, a szegény és igazmondó juhászok, parasztok megjutalmazását regéli el. Uralkodása idején érkezett hazánkba a reneszánsz kultúra, amely az építészetben, az irodalomban egyaránt kiteljesedett.  Iskolánk 1997-ben nagyszabású ünnepség keretében vette fel a nevét. Hagyományt teremtve minden évben megrendezésre kerül a Mátyás-napi vers- és prózamondó verseny, melyen diákjaink a környékbeli iskolák vállalkozó kedvű tanulóival mérik össze tudásukat. A grafika tanszak beindulásával egyidőben indult a rajzverseny. A beérkező alkotásokból összeállításra kerül a Hunyadi-tárlat, amely élőben és online formában is megtekinthető.

        

A Bibliotheca Corviniana Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára, a reneszánsz kori Európa legjelentősebb gyűjteménye volt a vatikáni állomány után. Az ott őrzött, illetve onnan származó kódexek hagyományos elnevezése a korvinák.

Göncz Árpád József Attila-díjas magyar író, műfordító és politikus, a Magyar Köztársaság elnöke 1990 és 2000 között. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de az 1963-as amnesztiával kiszabadulhatott a börtönből. Halálát követően, személyének emléket állítva gyermekei létrehoztak egy alapítványt, amely országos versenyt hirdetett a politikus 100. születésnapjára. Iskolánkból két csapat készült a projektversenyre: Papp Liliána és Varga Panna 6. a osztályos tanulók, valamint Vernyik Dominik és Zelnik Zétény végzősök.

Számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. Turán úgy vélték, hogy „húsosfejű”, idétlen, nyomorék liba kelne ki. Székelykevén piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül, akkor jó gúnár lesz belőle.

A halászok a Mátyás-napkor fogott halat az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintették. Ezt a halat Baranyában „Mátyás csukájának” emlegetik.