A magyar királyság a 16. században by András Nagy

nagybandi1010 — 2024-12-02 22:18:56 UTC

Az állandó harcok közepette vajon milyen volt az egyes országrészek berendezkedése? A Magyar Királyságban 1527-től Habsburg Ferdinánd és utódai rendezkedtek be, de székhelyüket Bécsben tartották. Hatalmukat meg kellett osztaniuk a rendekkel. Ennek a rendi dualizmusnak a legfontosabb intézménye az országgyűlés volt. Jogkörébe tartozott a királyválasztás, az adók megszavazása. A végrehajtó hatalmat sajátos kettősség jellemezte. Már Ferdinánd kialakította Pozsonyban a magyar hivatalokat, de ezek a Bécsben működő udvari tanácsok alá voltak rendelve. Ferdinánd 1556-ban, abban az évben, amikor császár lett, megszervezte az Udvari Haditanácsot. Hatásköre az egész birodalomra kiterjedt, magyar megfelelője nem volt.

nagybandi1010 — 2024-12-02 22:20:06 UTC

De mi az, ami fenntartotta az együttműködést az udvar és a rendek között? A Habsburgok birodalmát Magyarország védte a törökök terjeszkedésével szemben, míg az ország bevételei nem voltak elegendőek a török elleni védelem fenntartásához. A hiányt részben a birodalomból érkező segélyek enyhítették. A végvári vitézek részben pénzben, részben természetben kapták a fizetésüket, de sokszor ez is akadozott. Innen a „se pénz, se posztó” szólásunk. A nagybirtokosok magánhadseregeket tartottak fenn, váraikat saját költségen tették alkalmassá a védekezésre.

nagybandi1010 — 2024-12-02 22:20:54 UTC

És mi volt a helyzet a Hódoltságban? A törökök ezt az országrészt katonai alapon szervezték meg. Vilajetekre, kormányzóságokra osztották, élükön a pasákkal. Ők voltak a katonai parancsnokok és a török közigazgatás vezetői. A dívánnak, a tanácsadó testületnek tagja volt a defterdár, aki az adókért volt felelős, és a kádi, aki a Korán alapján ítélkezett. Minden meghódított föld a szultán tulajdona volt, amelyből szolgálati birtokot kaptak a tisztviselők és a lovas katonák, a szpáhik. Az értékesebb hászbirtokok megmaradtak közvetlenül a szultán kezelésében. A rájáktól, (ejtsd: ráják) vagyis a hitetlen alattvalóktól haradzsot, fejadót szedtek – innen a „harácsol” igénk. De igyekeztek fenntartani a magyar adórendszert is. Az állami adók mellett a földesúri adókat is behajtották, közmunkákat végeztettek. A nemesség jó része elmenekült, így a terheket a jobbágyok és a mezővárosok lakossága viselte. Egészen sajátos, hogy a lakosság a Magyar Királyság felé is adózott. A végvárak vitézei a Hódoltságba mélyen benyomulva hajtották be a várak fenntartására szánt királyi és földesúri adókat, illetve az egyházi tizedet. Ez volt a kettős adózás rendszere.
Bár az igazságszolgáltatásban a kádi alá tartozott, peres ügyeit a Hódoltság területén élő magyar lakosság maga intézte. A megyék parasztvármegyékké alakultak, saját választott elöljárókkal.

nagybandi1010 — 2024-12-02 22:21:13 UTC

A magyar népesség számára a magyar államiság megtartó erő volt. A döntő többség következetesen elkülönült a hódítóktól. A hosszú együttélés mégsem múlt el nyomtalanul. Gondolj csak az építészeti emlékekre, a nyelvünkbe beépült török jövevényszavakra vagy az öltözködésre gyakorolt hatásra!