Hüpatia volt az utolsó nagy pogány polihisztor. Művei valóban nem maradtak fenn, de kortársaira rendkívül nagy hatással bírt. Tanítványaitól tudjuk, hogy ő volt az egyik első tudós, aki érdemben foglalkozott a heliocentrikus világkép elméletével, és nagy figyelmet szentelt a pályagörbéknek, köztük az ellipszisnek, ami leírja a bolygók Nap körüli mozgását. Mindezek mellett neki tulajdonítják az asztrolábium és a hidrométer feltalálását is.

Alakja a felvilágosodás korában rendkívül népszerű volt, hiszen az ókori műveltség és tudomány egyik megtestesítőjének tartották, élettörténetén keresztül értelmezték az egész ókor bukását, a tudományosság eltűnését, melynek helyét a barbarizmus vette át.

Művei közül csak egy levele maradt az utókorra, mert meggyilkolása után azokat elégette a feldühödött tömeg. Matematikai kommentárok mellett csillagászati canont is készített. Egyes források szerint a tudósnő fejlesztette ki az asztrolábiumot, de legalábbis értett a készítéséhez. Csillagászati előadásain, felolvasásain kísérleti eszközöket használt, amivel ámulatba ejtette hallgatóságát. A természettudományokban többre tartotta a kísérleti bizonyítást az elméleti okoskodásnál. Egyes történészek szerint a hidrométert ő találta fel, de erre kevés a bizonyíték. Műveiről tanítványai írásaiból van tudomása az utókornak. Halálával az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult, s bár az athéni iskola egy ideig még működött, de hamarosan azt is bezárták.