“31. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg (…) az akadálymentességi követelményeknek (…).50. § (1) (…) A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani.104. § (1) (…) Az akadálymentes használatra alkalmas önálló rendeltetési egységhez akadálymentes megközelíthetőséget kell biztosítani.(9) Akadálymentes használat céljára az építményt, építményrészt, önálló rendeltetési egységet, teret, helyiséget úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a fogyatékos személyek számára is a rendeltetésüknek megfelelően használható legyen. Ennek megfelelően kell kialakítani az építmény megközelítését, főbejáratát, vagy legalább egy bejáratát, közlekedőit, a használt terek méreteit, részletmegoldásait, a beépített szerkezeteket és a berendezési, felszerelési tárgyakat. Akadálymentes használhatósághoz olyan jelző-információs rendszert kell biztosítani, amely a mozgáskorlátozott, a látás- és a halláskárosodott személyeket segíti az építmények használatában.(10) Az új közhasználatú építmények, építményrészek mindenki által használható részeit akadálymentesen kell megvalósítani.(11) A (10) bekezdés szerinti építményrészeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény tervezett rendeltetésének megfelelő közszolgáltatás fizikailag mindenki számára elérhető legyen.(12) A fogyatékos személyek elsődleges használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet, helyiséget minden részletében az akadálymentes használat lehetőségét biztosító módon kell megvalósítani.”

• A klausztrofóbiában szenvedők a lépcsőt előnyben részesítik a lifttel szemben a magasságok leküzdésére. Számukra előnyös lehet, ha a felvonó legalább egyik, tér felé eső oldala üvegezett, így a bezártság-érzet csökkenhet.
• A bottal vagy mankóval közlekedők – ugyan ideiglenesen vagy véglegesen mozgáskorlátozottak – is szívesebben használják a lépcsőt, mivel a rámpa ferde felületén a bot vége megcsúszhat, balesetet / elcsúszást okozva.
• Fentieken kívül előfordulhat, hogy a felvonó nem üzemel, pl.: műszaki meghibásodás, áramszünet, vagy – ami még rosszabb – veszély / tűz esetén, viszont az embereknek ettől függetlenül biztosítani szükséges az önálló és biztonságos, valamint kényelmes közlekedést.

• Normál fa tok esetében – tokvastagság ~7,5 cm – legalább 105 cm-es, de javasoltan inkább 110 cm névleges szélességű egyszárnyú ajtót alkalmazzunk.
• Vékony fa / acél tok esetében – tokvastagság ~3 cm – elegendő 100 cm névleges szélességű ajtót tervezni és kivitelezni az akadálymentes szélesség elérésének érdekében.

• Indokolt esetben, és legfőképp meglévő épületek átalakításakor egyéb megoldáshoz kell folyamodni. Gyakran előfordul – különösen műemlékileg védett épületek esetében -, hogy a homlokzati nyílászáró kicserélésére nincs lehetőség. Ilyen esetekben az ajtószárny – keskeny kétszárnyú ajtók esetében mindkét ajtószárny – automatikus mozgatása szükséges.
• Belső ajtóknál alkalmazhatunk impulzusnyitású elektromos zárfogadót, mely zárfogadó biztosítja, hogy az ajtólapot a kilincs használata nélkül belökhessük / kihúzhassuk. Ehhez a problémás oldal felől ajtókihúzó / ajtóbehúzó kapaszkodó felszerelése szükséges. Az impulzusnyitású elektromos zárfogadó akadálymentes nyomógombbal működtethető legyen, a nyomógomb funkcióját jelző felirattal ellátva. Az impulzus nyitású elektromos zárfogadó működése: a nyomógomb megnyomását követően a zárfogadó elfordul, szabadon mozgathatóvá téve az ajtólapot. A nyitás fennáll időkorlát nélkül egészen addig, míg valaki ki nem nyitja az ajtólapot, és az be nem csukódik. Az időkorlát feloldása azért szükséges, mert a kerekesszékesek átlagos haladási sebessége 0,5 m/s, így biztosan a lassabban közlekedők számára is használható megoldást teremtünk.

• Az akadálymentes WC-csésze a normál magasságú (40 cm) WC-csészéhez képest centiméterekkel magasabb (46-48 cm) ülőfelületű. Mivel a WC-ülőke az átüléskor nagy nyíróerőnek van kitéve, ezért az ülés masszív legyen, rögzítése mindig fém rögzítőelemmel kerüljön kialakításra.
• Az akadálymentes WC-csészére szemből történő átüléshez 135 cm szabad hely, míg az oldalról történő átüléshez 90 cm szabad hely szükséges.
  Az akadálymentes WC kapaszkodói
  Az akadálymentes WC-csésze mindkét oldalán kapaszkodókat kell felszerelni, az átülés oldalán felhajtható kivitelben. Lehetőség szerint az akadálymentes WC végébe is kerüljön vízszintes kapaszkodó, ha azt az öblítőtartály lehetővé teszi.
  Az akadálymentes kapaszkodóknak a WC-csésze első élétől legalább 5-10 cm-rel előrébb kell állniuk, tehát hátfalra / szerelőfalra szerelt kapaszkodók esetében azok minimális hossza 75-80 cm.
  A kapaszkodók átmérőjének minimális mérete 30 mm. Ennél vékonyabb kapaszkodó sem teherbírásában sem ergonomikusságában nem megfelelő nem otthoni használat esetén.
  Akadálymentesítés: segélyhívó rendszer
  Előfordulhat, hogy valaki rosszul lesz az akadálymentes WC-ben, vagy leesik az ülésről. Azért hogy e kiszolgáltatott helyzetben jelezni tudjon a külvilág felé, kijelölt személyzeti tag segítségét kérve, az akadálymentes WC-csészéről ülve is elérhető segélyhívó rendszer beszerelése szükséges. A segélyjelzés fény és hang alapon is jelez az ajtó felett és állandó felügyeletű helyiségben is. Segélyhívó nyugtázó gombot az akadálymentes WC-ben kell elhelyezni.

• Az akadálymentes felvonó fülke belmérete egyajtós vagy egymással szemben elhelyezkedő oldalon lévő ajtók esetében minimum 110 cm széles és 140 cm hosszú.
• A liftajtó szabad nyílásszélessége legalább 90 cm, szabad magassága minimum 1,95 m.
• A kezelőszerveket úgy kell kialakítani, hogy azok akadálymentesen használhatóak legyenek.
• A vezérlőpanelen a számokat tapintással is olvashatóvá kell tenni. A vezérlő panel a kabin közepe felé eltolva helyezkedjen el úgy, hogy az oldalfaltól mért távolsága legalább 60 cm legyen. A vészjelző a többitől eltérően jelzett legyen a könnyebb megtalálhatóság érdekében. A vezérlőpanel Braille-feliratot is tartalmazzon. Hangjelzéssel jelzendő az ajtó csukódása.

• Kettőnél több megálló esetében élőhangos bemondás szükséges az alábbiakhoz: 
• A felvonó melyik irányba közlekedik tovább, pl.: “a felvonó lefelé közlekedik tovább”. Ezt az előtérben kell hallani, amikor megérkezik a felvonó.
• A felvonó melyik szintre érkezett, pl.: “földszint”. Ezt a fülkében kell hallani ajtónyitáskor.

• Több ajtó esetében jelezni szükséges a fülkében álló(k) számára, hogy az ajtók közül melyik fog kinyílni. Ezt a felvonó vezérlőgomb megnyomását követően szükséges bemondani: “az érkező szinten az ajtó az ellenkező oldalon fog nyílni” / “az érkező szinten az ajtó azonos oldalon fog nyílni”

• A liftelőterében biztosítandó a 1.50*1.50 m-es hely a kerekesszékkel történő megfordulásra.
• A liftkabinban a világítás nem kápráztathat.
• Az allergiás tüntetek elkerülése érdekében kerülni kell a krómozott és a nikkelezett felületeket.
• A nyomógombok a síkból kiállóak legyenek, érintőpanel nem alkalmazható! A nyomógombok átmérője lehetőleg 2,5 cm legyen, a köztük lévő tengelytávolság lehetőleg 3,5 cm.
• A kijárati szint nyomógombja a többitől hangsúlyosan térjen el.
• A felvonó mindenki számára kezelhető legyen.