A téma egy német 20. századi írónő, Luise Rinser 3 rövidtörténetének (Kurzgeschichten) feldolgozása, ezáltal a szövegértés és a szövegalkotás fejlesztése, amely készségek akár az érettségire, akár egy nyelvvizsgára, akár a kommunikációs készségek fejlesztésére nézve elengedhetetlenek. A szövegek bár a 2. világháború után keletkeztek 1947-ben és 1948-ban, ma is ugyanolyan aktualitással bírnak.

A szövegek bár a 2. világháború után keletkeztek 1947-ben és 1948-ban, ma is ugyanolyan aktualitással bírnak.

Mindhárom történet különböző témákat, problémákat érint. A Die kleine Frau Marbel c. történet egy idősotthonban lakó hölgyről szól, aki segíteni akar az éhező embereknek azzal, hogy a számára felesleges ételt kiviszi az utcára és a rászorulóknak adja. Az emberek viszont bizonytalok egymással szemben. Senki nem fogadja el a segít, még az sem, aki nyilvánvalóan rászorul. Az emberi kapcsolatok, az emberek közötti kommunikáció és a szociális érzékenység problémájával ma is találkoznak a diákok a mindennapok során. A Die rote Katze c. történet egy kamasz fiúról szól, aki megöl egy macskát, mert nem bírja elnézni, hogy a macska a családja számára rendelkezésre álló kevés ételből is eszik. Az agresszió okairól és feldolgozásáról kiválóan lehet beszélgetni a mű kapcsán. A harmadik történet (Ein alter Mann stirbt) egy házaspár életét mutatja be, akik bár alig beszélnek egymással és láthatólag nem boldogok, mégsem gondolnak a válásra. A házasság, a válás kérdése rendkívül fontos téma szerintem a középiskolás korosztály számára, főleg, hogy manapság sokan élnek patchwork-családokban.

A technológiai eszközök használatát beépíthetnénk pl. a Quizlet nevű alkalmazás használatával, a diákok így maguknak készíthetnének szókártyákat a számukra eddig ismeretlen szavakból, hiszen a szókincsbővítés fontos célja az idegennyelvi óráknak. A tanulási napló által megismerhetnének online ingyenes blogfelületeket is...

A projekt alapgondolata, hogy irodalmi szövegeken keresztül kerül bemutatásra, hogy a nyelvtudás nem csak a tanórákon és a nyelvvizsga megszerzéséig alkalmazható, hiszen nem mindenki fog nyelvvészettel foglalkozni a középiskolai tanulmányai során. az irodalmi szövegek kapcsán gyakorlati írásbeliségre is sor kerül, pl. egy hír, egy kommentár beadása által... 

Feladatok pl.: sajtószövegek, levelek írása, vitakörök szervezése
(A hiányos részeket később még részletezem.)

A projektet végigkíséri egy feladat, melyben a diákok megfigyelést végeznek. Úgy gondolom, a megfigyelés a kutatásnak egy fontos eleme. A diákok kiválasztanak az iskolai környezetből egy személyt, akit a projekt során megfigyelnek. Megfigyelési szempont: Mi az illető "szavajárása". Tehát az idolektus vizsgálata történik meg. A projekt ideje alatt a megfigyelések által elkészül egy gyűjtemény, amely a megfigyelt illető jellegzetes, gyakran használt kifejezéseit, szavait tartalmazza. Szempont lehet az is, hogy a különböző szituációkban milyen szavak, kifejezések kerülnek előtérbe. A projekt végén minden diák bemutatja a megfigyelt személy "szótárát", a nélkül, hogy elmondanák a megfigyelt személy nevét. A többiek feladata kitalálni, hogy kiről van szó.
A feladatok között szótárakban, lexikonokban, interneten is kell keresniük, ami szintén egyfajta kutatást jelentene.

A téma felvezetésénél, önálló, pontosabb csoportos témafeldolgozó részeknél alkalmaznám a szakértői mozaik nevű technikát, ami a segíti a többiekkel való kommunikációt. A projekt során minden óra végén tartanánk beszélgető köröket, ahol  az egész osztály körben ülve tanári kérdések segítségével kifejtheti aktuális élményeit, problémáit, így nem csak csoportokon belül, hanem csoportok között is történne kommunikáció, ami a csoportok munkáját is támogathatja a tapasztalatok kicserélése által.

Az együttműködési készséget határozottan fejlesztené az, hogy az első órán kialakított csoportok a projekt végéig együtt kell dolgozzanak, természetesen megosztott feladatokkal, hogy egymásra is legyenek utalva, ne történhessen meg, hogy csak egy ember dolgozik. Emellett a szakértői mozaik, valamint a három megy egy marad nevű technikákat alkalmazva is előtérbe kerülne az együttműködés valamint a felelősségvállalás, hiszen az egyes diákokon múlik, hogy mennyire tudják átadni társaiknak a megszerzett ismereteket.

Problémák mindig előkerülnek, hiszen ritka az olyan csoportmuka, amelyben a tagok között teljes az egyetértés. A problémamegoldó készségek fejlesztését jól szolgálhatják a beszélgető körök, ahol a csoportok egymásnak is tanácsot adhatnak a problémák megoldására, valamint a folyamatos társ- és önértékelés is segíti a problémamegoldásban.

A tanárnak a következőket kell a tanulók számára biztosítania ahhoz, hogy bevonja őket az értékelési folyamatba: 

Az I-K-T-táblázat nem csak ebben, hanem idősebb korosztálynak szánt projekttervben is láttam, ezért nagyon megtetszett. Egyszerű módja annak, hogy felmérjük a diákok előzetes tudását. Viszont biztosan nem csak kitöltetném és beszedném a táblázatokat, hanem a kitöltés után a diákok a többlépcsős interjúnak is nevezett technikával megoszthatnák egymással elvárásaikat, majd közös megbeszélés során is elmondhatnák a hallottakat, hogy a csoport/osztály minden tagja és a tanár is megismerhesse az elvárásokat, korábbi ismereteket. A saját projektem során mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetnem az előzetes tudás felmérésére, hiszen egy olyan témáról van szó, amelynek terminusaival már több tantárgy által is, itt-ott találkozhattak a diákok. 

Az I-K-T-táblázat használata a diákoknak mindenképpen azt sugallja, hogy fontos a tudásuk és a véleményük, valamint számít, hogy mit szeretnének tanulni. A tanárnak pedig jó látni a diákok korábbi ismereteit és elvárásait, hiszen ezek alapján pontosíthatja, módosíthatj az órák menetét.

A tanulási napló vezetése, akár papír alapon, akár online felületen, valamint az önértékelő lapok, ellenőrző lapok folyamatos használata mindenképpen segíti az önálló tanulóvá válást. Ha pedig lehetőséget adunk a kérdések és ötletek közös megbeszélésére, valamint csoportmunkákat is alkalmazunk, akkor láthatóvá válik, hogy nem csak az egyéni tanulás fontos.

Azok az értékelési módszerek, amelyek során a diákok egymás vagy saját maguk munkáját kell véleményezzék, a kritikus gondolkodás és a kommunikáció mindenképpen megjelenik/fejleszthető.

Tisztázzuk a diákokkal, hogy az értékelés, akár társaktól, akár tanártól kapott, a fejlődést szolgálja, lehetőséget ad a munkák finomításásra, az eredmények/teljesítmény javítására.

Vizuális: Képek, videók, ábrák, diagramok, grafikonok, modellek
Auditív: Előadás, hangfelvétel, történetmondás, zene, verbalizáció, kérdezés
Kinesztetikus: Színjátszás, szerepjáték, mozgásos feladatok, kézzel fogható produktumok készítése

Néhány pont:

Global Collaborator: Students use digital tools to broaden their perspectives and enrich their learning by collaborating with others and working effectively in teams locally and globally

Creative Communicator: Students communicate clearly and express themselves creatively for a variety of purposes using the platforms, tools, styles, formats and digital media appropriate to their goals.

Knowledge Constructor: Students critically curate a variety of resources using digital tools to construct knowledge, produce creative artifacts and make meaningful learning experiences for themselves and others.

Empowered Learner: Students critically curate a variety of resources using digital tools to construct knowledge, produce creative artifacts and make meaningful learning experiences for themselves and others.