A kereszténység beáramlása következtében megindult a nyugati papok és lovagok érkezése az országba.Az újításokat elfogadó régi törzsfőnökök és a nemzetiségi előkelőkből új hatalmi elit képződött a király körül.Szélesebb réteg a fegyveres vitézek es várjobbágyok. A közszabadok és a szabadságukat elvesztő szolgák alkották a széles népréteget.

Ebben az időben 1290 körül az ország jelentős része valójában nem a király,hanem a főurak birtokában volt.Ezek a kiskirályok sokszor egymással és a királlyal is hadba szálltak.Ekkor kezdett körvonalazódni a rendi állam kialakulása.A rendiség során azonos jogú és köteleződésű társadalmi csoportok elkülönösödése következett be. Kialakult a köznemesség és időről időre összehívta a király a rendi gyűlést.

2.)vallás

Ezredforduló táján a lakosságnak még csak kisebb százaléka tért át a keresztény hitre(pogány lázadások, új hit elutasítása)

Ekkor már az egész ország keresztény hitű volt, széles és nagyszámú papság.

3.)életmód

Honfoglalás idején a lakosság nomád életmódot folytatott(állattartás,vadászat,harc)

A lakosság nagy része letelepedett és növénytermesztéssel foglalkozott.

4.)népesség

A honfoglaló magyarok létszáma megoszlanak a történészek között de körülbelül 120000 és 500000 közé esik a számuk.

XII. században Magyarország népessége 1,8 és 2,2 millió között lehetett, ebben nagy százalékban szerepeltek az etnikumok is.

5.)az Árpádok elfogadottsága Európában

Honfoglalás idején a magyarok és az Árpádház elfogadása akadályokba ütközött  a magyar hadjáratok és a kalandozások miatt.

lll.András 

lll. András idejére a megerősödött magyar királyság ami keresztény vallású lett egyre inkább elfogadottá vált.

6.)kultúra

Honfoglalás idején a nagy többség írástudatlan, pogány hitvilágban élt. A sámánok és az őket kiszolgálók irányították az embereket.

Kereszténység és a latin nyelv vált meghatározóvá, amit a papság közvetített a hívek felé.

Kiss Ági Lilla

1., társadalom szerveződése:

Árpád fejedelem uralkodásának ideje alatt Magyarország törzsi nemzetiségi szervezetben élt. Ez azt takarta, hogy az urak irányítottak, a harcosok alájuk tartoztak, alattuk pedig a szabad köznép rétege volt található, akik szolgáltatásokkal tartoztak az előkelőknek. A piramis legalján a rabszolgák voltak. Továbbá jelen volt a hét törzs és a kettős fejedelemség rendszere, illetve számos nemzetiségek (pl. szlávok, székelyek, kabarok, jászok) beolvadtak népünkbe.

III. András idejében ezzel szemben a király állt a társadalom élén, alá tartoztak a korábban nemesként emlegetett bárok rétege, ezután jött a szerviensekből kialakuló nemesség (jogaik megnőnek), majd a kialakuló polgárság és jobbágyság, végül pedig a rabszolgák rétege. Még a IV. Béla uralkodása alatt beolvadó hospesek (külföldiek) is lassan a társadalom részévé válnak.

2., vallás

A társadalom döntő része pogány vallású volt, csak kis számban fordultak elő olyanok, akik a keresztény hitet képviselték. 

III. András korában viszont már a kereszténység nemzetközileg (is) a fénykorában volt, és ennek a hatása Magyarországban is érződött. Egyedül a lassan a magyar társadalom részévé váló kunok képviselték a pogány hitet nagyobb  számban, emiatt büntetéseket is kiróttak rájuk.

3., életmód

Kezdetben vándorló, nomád életmódot folytatott a magyarság, nem sokkal később ez növénytermesztő életmóddá alakul át. Több forrás így írja le az átlagos magyar harcosokat: kb. 170cm magas, borotvált fejű, hajukat varkocsban hordó férfiak.

Az Árpád ház uralmának utolsó évtizedeiben, már letelepedett a magyarság, egyedül a pogány Kunok voltak azok, akik ennek ellenére is a nomád, állattartó életmódnál maradtak.

4., népesség

Eléggé sok eltérő adattal találkoztam, de talán szerintem ez lehet a legpontosabb: 

Árpád korában: kb. 800 ezer ember.

III. András korában: <2,2 millió ember.

5., Árpádok elfogadottsága Európában: 

Árpad korában főleg a zsákmányszerző hadjáratok okán nem igazán támogattak minket az európai, kiváltképp a tőlünk nyugatra és délre fekvő országok, ugyanis arrafele irányult a hadjáratainknak jelentős része.

III. András idejében a fejlődés közelebb vitte az országot Európához, jelentős nagyhatalommá nőttük ki magunkat Európa szinten. Továbbá, keresztény hitünk miatt, sok hasonló állam is elfogadott minket.

6., kultúra

Kezdetben analfabéta, pogány hitvilág szerint élő emberek alkották a társadalmat, akik ekkor még teljesen el voltak hidegülve a nyugaton kibontakozó Római Katolikus Egyháztól vagy éppen a keleten lévő Ortodox Egyháztól.

Később a pogányságot a keresztény hitvilág, kultúra váltotta fel. A hozzánk közelebb eső Római Katolikus Egyház mintájára jött létre az egyház Magyarországon.

Lobenwein Vince Tamás

A honfoglalás idején a magyarok törzsekbe szerveződve éltek. A törzsek élén a törzsfők álltak. Kettős fejedelemrendszer volt. Egy szakrális és egy katonai vezető irányította a népet.

III. András uralkodásának idején a társadalmat a jobbágyok, a betelepült külföldiek (például kunok, szászok, szlávok), a familiárisok (kisbirtokos nemesek), a nemesek (korábban szerviensekként nevezett társadalmi csoport) és a bárók (a kővárral rendelkező polgárok) jelentették. Felettük állt a király.
  2. Vallás

A honfoglalás idején a magyarok pogányok voltak. Vallási vezetőjük a Kende vagy más néven Kündü volt. Feladata a nép erejének megtestesítése és a szertartások levezénylése volt.

III. András korában a magyarok keresztények voltak és a romai katolikus egyház alá tartoztak. Az országban két érsek volt, a kalocsai és az esztergomi érsek.
  3. Életmód

A honfoglaláskori magyarok állattartó vándorló, nomád életmódot folytattak. 

III. András idejében várakban, városokban vagy földeken éltek.
  4. Népesség

A honfoglalás idején a magyarok száma 100 000 és 1 300 000 fő között lehetett. 

III. András idejére ez a szám jelentősen megnőtt, bár a tatárjárás IV. Béla uralkodása alatt megtizedelte a népességet. III. András korában a népesség nagy részét adták külföldről betelepítettek.
  5. Az Árpádok elfogadottsága Európában

A honfoglalás idején a magyarok nem voltak túlzottan elfogadott nép pogány vallásuk és gyakori, fosztogató, zsákmányszerző hadjárataik miatt.

III. András idejében az Árpádok elfogadottak voltak. Igyekeztek jó kapcsolatot ápolni a környező országok királyaival és a pápával.
  6. Kultúra

A Honfoglalás korában a kultúrát a pogány szokások jelentették. 

III. András idejére ezek helyét átvették a keresztény ünnepek. Valamint az egyháznak köszönhetően megjelent az írásbeliség és a latin nyelv használata.

Árpád nagyfejedelem alatt nomád törzsek, vezetői a törzsfők, 7 nagy törzs és kettős fejedelemség.

III. András idejében maga a király állt a társadalom élén, városokban élt a szabad polgárság

2)

Árpád nagyfejedelem idejében a legtöbb a pogány vallású ember volt, nagyon kevés keresztény

III. Andrásnál a honfoglaláshoz képest a keresztények száma jelentősen megnőtt és a fénykorában volt

3)

Honfoglalás idejében a magyarok nomád, vándorló életmódot folytattak csak később telepedtek le és kezdtek el növénytermesztéssel foglalkozni.

Az Árpád ház uralkodásának utolsó részében az emberek már teljesen letelepedtek a Kunokon kívül, akik folytatták a nomád életmódot

4)

A honfoglaláshoz képest III. András idejében a népesség jelentősen megnövekedett

5)

Honfoglalás idejében az európai államok nem támogatták a magyarok tevékenységeit, hiszen nagyrészt őket támadták.

III. Andrásnál a kereszténység miatt is sok állam elfogadta a magyarokat és emellett jelentős hatalommá vált 

6)

Honfoglalás idején a pogány hitvilág szerint éltek, a kultúrát a pogány szokások jelentették

III. András idején elterjedtek a keresztény ünnepek. Elterjedt az írásbeliség is, aminek a nyelve latin volt.

Lauchsz Laura

Abonyi Csaba
 

Honfoglaló Árpád fejedelem uralkodásának az idején a magyarok kettős fejedelmi rendszerben éltek. Ami azt jelentette, hogy volt egy katonai vezetőjük a “gyula” és egy vallási, szakrális vezetőjük is, a “kende” vagy más néven a “kündü”. A vezetők alá tartoztak a katonák, a szabadok és a rabszolgák.  

III. András uralkodása alatt a nép élén a király állt. Őt szolgáltak a bárok, a familiárisok , a szabad polgárok és a jobbágyok is. 

2. Vallás

A honfoglalás ideje alatt a magyarok a pogány népek közé tartoztak, de nomád életmódjuk miatt ismerték a kereszténységet és a zsidóságot is.

III. András uralkodásakor már büntetett volt a pogányság, hisz ekkor a magyar nép már csak a kereszténységet tolerálta.

3. Életmód

Árpád fejedelem idejében a magyarok vándorló, nomád életmódot folytattak egészen a honfoglalásig.

III. András uralkodása alatt már letelepedtek a magyarok.

4. Népesség

A honfoglaló magyarok népességét kb. 300 000 főre becsülik.

III. András idejében viszont már jóval több, közel 2 000 000 főből állt a magyarság. 

Árpád fejedelem uralkodása alatt a magyarok hadjáratai és fosztogatásaik miatt nem támogatták őket  az Európai államok.

III. András idejére már elfogatták Európában a magyarokat, egy részt a kereszténységük miatt is.

6. Kultúra

Árpád fejedelem idejében lévő kultúrára nagy befolyással volt a pogány kultúra és szokások és az ősmagyar mondák és legendák is. Mint a csodaszarvas mondája és a turulmadár legendája. 

III. András idejében pedig teljes mértékben már a kereszténység határozata meg a magyar kultúrát.

Papp Milena

1, Honfoglaláskor fejedelemség volt amit a kende a szakrális/vallási vezető és a gyula a hadvezér vezette. III. András idejében már a király állt az ország élen. 

2, Honfoglaláskor a magyar nép pogány nép volt. III. András idejére a magyarok jelentős része már viszont keresztény volt. Ráadásul a pogányokat üldözték is. 

3, Honfoglaláskor a magyar törzsek nomád életmódot éltek és még nem telepedtek le. Állattartással foglalkoztak.

III. András uralkodása kor viszont a népesség nagy része már letelepedett és földműveléssel foglalkozott.

4, Honfoglaláskor a magyarok létszámát 400.000 főre becsülik. Ez III. András uralkodásáig a többszörösére nőtt.

5, A honfoglalás idején a nem támogatták a magyarokat a különböző hadjárataik miatt. Ez megváltozott III. András idejére mert a magyar királyság megerősödött és keresztény ország is lett így az európai országok elfogadtták Magyarországot 

6, A honfoglaláskori kultúrát a pogányság határozta meg és ennek szokásai. III. András idején már viszont a kereszténység és ennek ünnepei és szokásai. Elterjedt az írásbeliség is ennek nyelve a latin volt.

Bors Nadin