A másik témakör a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. Mint ahogy azt bizonyára már mindannyian észrevehettük a kurzusaink nagy részén, rengeteg eszköz áll rendelkezésünkre, hogy egy digitális osztálytermet hozzunk létre a tanulóink számára. Ezen keresztül a diákok feladatokat, visszajelzést kaphatnak, de ugyanakkor akár lehetőség nyílik számukra egy új kommunikációs csatorna használatára is. Én elsősorban ezt a módszert preferálom tanárként, nem szeretem a diákjaimat facebook barátnak felvenni mivel nem érzem kellően professzionálisnak ezt a módszert. Számomra mindig is egyfajta motiváló  hatást váltott ki ha azt láttam, hogy bizonyos kreatív feladatokban az osztálytársaim mire jutottak, arról nem is beszélve, hogy a félkész feladataimhoz kellő inspirációt adtak.
 

https://www.youtube.com/watch?v=qxRm1OjoYpQ

 Ebből az okból kifolyólag, tanárként szeretnék sokkal diákközpontúbb lenni a karierem során. Angoltanárként sokkal nagyobb sikerként élem meg azt ha egy diákom kicsit rosszul de magabiztosan használja az angol nyelvet, mivel tapasztalataim szerint a beszédhasználata elősegíti a későbbi nyelvtani helyességet is. A fordított esettben viszont úgy érzem, hogy a diáknak meg kell adni azt a kisebb löketet, hogy kitörhessen a bizonytalanságából, mégha ez egy kevés szinte csak az adott diákra koncentráló feladatokban nyilvánulna meg (pl. diákot/kokat érdeklő témakörök, hobbi, sport, stb.). Ugyan az elméleti tudást is fontosnak tartom, a gyakorlati használat nélkül az egész erő és energiabefektetés elenyészik, hiszen a legtöbb nyelvi vizsga elsősorban nem a 100%-os nyelvi helyességre fekteti a hangsúlyt.

Egy jó valós példa lehet erre a filozófiai módszerre az, amit anno az én középiskolai tanárom is csinált olyan 2010-2011 környékén. Észrevette, hogy az osztály bizonyos mértékben kezdett megrekedni egy szinten, hiába volt egy héten öt óránk melyből kettőnek a nyelvhasználat volt a fő témája, egyszerűen nem lehetett megtalálni velünk a közös nevezőt. Ekkor kezdett el keresgélni kicsit az interneten, ami ugyan nem volt idegen a tanártól viszont a „szokásos” hirportáljai helyet mást keresett volna és mondhatni felfedezte a youtube minőségibb tartalmait a különböző „news channelöket” azaz híradással foglalkozó csatornákat. Egyről a kettőre Philip DeFranco (https://www.youtube.com/user/sxephil) a mindennapjaink részévé vált. Az anyanyelvi beszélők hallgatása, nézése pedig egy újfajta magabiztosságot adott sokunknak és a passzív nyelvtanulásunkat is elősegítette. Mivel jelenleg is angol tanárszakos hallgató vagyok, ezért úgy vélem ez a módszer sikeresnek bizonyult. Minden héten tartottunk hírösszefoglalókat, amelyek digitábla hiányában általunk rajzolt vagy ragasztott panelekkel csinálhatunk, így mondhatni csoportmunkát is végeztünk egy kicsit intuitívabban.

Ugyanakkor ha én szeretném alkalmazni ezt a módszert már egy kicsit máskép tenném azt. Elsősorban több általam „hasznosnak” vélt IKT-s eszközt alkalmaznék. Egyik kedvencem a Quizlet nevű alkalmazás, aminek az a szépsége, hogy a tanároknak és diákoknak egyaránt segíti a munkavégzését. A diákok szókártyákkal tudnak tanulni ha ahhoz van kedvük, míg a tanár pár kattintással tud szódolgozatot készíteni az egészből, ezzel nemcsak a tanár életét megkönnyítve, hanem a diák tanulási folyamatát is leegyszerűsíthetjük. A diáknak végre nem kell kódfejtőt játszania miután a kevésbé jól sikerült dolgozatát kikapja, hiszen a quizletből egyértelműen visszanézheti a válaszokat így láthatja, hogy mit is rontott el. 

Visszatérve kicsit az előző pontban említett hírösszefoglaló kiselőadásos módszerhez, szintén hasznosnak tartom azt, hogy a diákok ennek a végén értékeljék véleményezzék az előadókat, akár egy pár szóban is. Ezzel begyakorolva egy bizonyos szókincset, valamint ezáltal megtanulhatják, hogyan is kell építő jelleggel kritikát megfogalmazni a társaikkal szemeben, amit főleg a mai világban nagyon is fontosnak tartom. 

Összegezve a tanári filozófiámban a nyelv gyakorlati alkalmazására valamint a diákság bátorítására fektetném a hangsúlyt, hogy minél bátrabban és folyékonyabban tudjanak interakcióba lépni másokkal. Tanításom során erre szeretnék majd fókuszálni, mert úgy vélem, hogy az elmélet fontos, de a gyakorlati használat nélkül nincs sok értelme.

A videóban elhangzott teszt úgy zajlott , hogy különböző árkategóriájú telefonokkal nagyjából ugyanazon képeket próbálták meg elkészíteni, majd azokat instagramra illetve twitterre feltöltötték és az emberek szavazhattak, hogy melyik kép is tetszik nekik. A teszt lényege az volt, hogy a telefonok neve nem volt látható csupán egy jelzés A-G-ig, így senki sem tudott igazánn márkahű maradni. A képek azért lettek feltöltve más platformokra mivel a teszt azt akarta volna bemutatni, hogy a különböző oldalak kompressziója, olyan mértékben eltorzítja a képeket, hogy szinte nem is számít mivel készült az adott kép.

A ráhangolódás folyamata eléggé könnyű volt. Az eredeti teszt képeit lementettem, majd egy kahoot-ot készítettem, ahol a diákok a három fordulóról szavazhattak, így mondhatni újra elvégeztük a tesztet. Legnagyobb meglepetésemre a továbbjutók egy az egyben ugyanazok lettek, mint a videóban látható volt. Az eredmény nem egy diákot igencsak meglepett és jöttek a kijelentések hogy „ez biztos kamu” meg hogy az „én IPhone Xs-em biztos jobb képet csinál, mint valami szar blackberry!”

Az órám elkövetkezendő harmadában tehát elkészítettük a saját kis tesztünket, szerencsére az osztályban nem volt egy ugyanolyan telefon sem, ami még inkább meglepő volt számomra, hogy valakinek sony márkájú telefonja is volt, amit én személy szerint középiskola 10. osztálya óta nem láttam egy embernél sem. A tesztet hasonló módon a kahoot felületén készítettem el és ismét hasonlóan jó eredményeket kaptunk. Az utolsó körben egy Huawei P20 Pro küzdött meg egy olyan nevenincs kínai telefonnal amit egyszerűen nem tudtunk beazonosítani.

Úgy érzem, hogy az óra végén mindannyian valamilyen élménnyel de gazdagabbak lettünk, valamint ez az óra később a portfóliómban is jól fog mutatni :^) 

Google Maps és a Google Earth: Ugyan kettő eltérő szolgáltatásról van szó mégis együtt érdemes emlegetni ezt a kettőt mivel nagyjából bele vannak integrálva egymás felületeibe. Kommunikációs készség javítására tökéletes főleg idegen nyelvi szituációkban, az „útba igazítós feladatokat” kicsit interaktívabban is életszerűbben meglehetne vele oldani. Ezenkívül a Street View használata sokkal interaktívabbá tudja tenni a különböző városok bemutatásáról szóló feladatokat, valamint földrajzórákon is igencsak hasznos lehet (habár nem földrajz szakos hallgató vagyok).

YouTube: Hivatalosan a Google kezében van már 2006 novembere óta, ezért is írom ide. A korábbi feladatokból már látszódott, hogy a videó alapú oktatás híve vagyok, hiszen egy mondhatni én is elsősorban a videótartalmaknak köszönhetem az angol tudásom. Órán különböző akcentusok bemutatására teljesen jól használható, de még sok más számomra érdekesebb feladatokra is lehet használni.

 
Google Forms: Egy igencsak sokrétű alkalmazás, hiszen több módon is lehet hasznosítani az órák során. Használható akár számonkérések lebonyolítására, órai munka (legyen az tanár vagy diák) értékelésére, vagy csak különböző felmérésekre. Ezenkívül a diákoknak is egy könnyen elérhető és alkalmazható eszköz.

Google Maps és a Google Earth: Ugyan kettő eltérő szolgáltatásról van szó mégis együtt érdemes emlegetni ezt a kettőt mivel nagyjából bele vannak integrálva egymás felületeibe. Kommunikációs készség javítására tökéletes főleg idegen nyelvi szituációkban, az „útba igazítós feladatokat” kicsit interaktívabban is életszerűbben meglehetne vele oldani. Ezenkívül a Street View használata sokkal interaktívabbá tudja tenni a különböző városok bemutatásáról szóló feladatokat, valamint földrajzórákon is igencsak hasznos lehet (habár nem földrajz szakos hallgató vagyok).

YouTube: Hivatalosan a Google kezében van már 2006 novembere óta, ezért is írom ide. A korábbi feladatokból már látszódott, hogy a videó alapú oktatás híve vagyok, hiszen egy mondhatni én is elsősorban a videótartalmaknak köszönhetem az angol tudásom. Órán különböző akcentusok bemutatására teljesen jól használható, de még sok más számomra érdekesebb feladatokra is lehet használni.