III. Béla király (uralkodott: 1172–1196)

Származása és ifjúkora:

• Született: kb. 1148-ban

• Apja: II. Géza magyar király

• Anyja: Eufrozina, kijevi hercegnő

• Béla eredetileg nem volt trónörökös, bátyja, István (később III. István) volt az elsőszülött.

• Ifjúkorában Bizáncba került, ahol bizánci nevelésben részesült, és Alexiosz néven nevezték. Eljegyezték a bizánci császár egyik lányával, és a trón várományosa is lehetett volna, de politikai okokból visszahívták Magyarországra.

Uralkodása:

• 1172-ben, bátyja, III. István halála után lett király, miután legyőzte a trónkövetelőket és elnyerte a pápai jóváhagyást.

• Központosított királyi hatalmat épített ki, megreformálta a kancelláriát.

• Ő vezette be először Magyarországon az írásos oklevelek rendszeres kiadását, ami nagy jelentőségű a magyar közigazgatás történetében.

Gazdaság és külpolitika:

• Jelentős bevételeket biztosított a királyi kincstár számára, például a só- és pénzverési monopóliumok révén.

• Jó viszonyt ápolt a nyugati hatalmakkal, különösen a francia királysággal: egyik fia, Imre feleségül vette I. Fülöp francia király rokonát.

• Fia, András herceg is részt vett a keresztes hadjáratokban.

Családja:

• Felesége: Antiochiai Anna (más néven: Ágnes) – bizánci hercegnő.

• Gyermekei közül többen is trónra léptek:

  • Imre király (uralkodott: 1196–1204)

  • II. András király (uralkodott: 1205–1235)

Halála és öröksége:

• Meghalt: 1196. április 23-án

• A székesfehérvári bazilikában temették el.

• Uralkodása alatt Magyarország megerősödött, külkapcsolatai kiszélesedtek, és a központi kormányzás modernizálódott.

III. Bélát két fia követte a trónon. Közülük a kisebbik, II. András király (1205-1235) uralkodását külső és belső háborúk kísérték. Kedvelte a lovagi életet. Bőkezű uralkodó volt, ugyanis hatalmas területeket és fontos királyi várakat adományozott az uraknak. Mivel eladományozta a birtokokat elesett a bevételektől. A főurak is elégedetlenek voltak, mert csak a magyar előkelők hanem a király udvarában élő idegenek (főleg németek) is részesültek az adományokból. A király első felesége, Gertrúd ugyanis délnémet területről származott. Kíséretén kívül testvéreit is magával hozta, akiket II. András elhalmozott tisztségekkel és birtokokkal. A főurak egy csoportja, amikor II. András külföldön hadakozott, a Pilis hegységben, egy vadászaton megölték a királynét. Az elégedetlen főurak Andrást 1222-ben egy aranypecsétes oklevél kiadására kényszerítették. Ez volt az Aranybulla. Ebben a király több ígéretet tett a nemeseknek. Az Aranybulla kimondta számukra a szabadságot, a királyi adó alóli mentességet és a szabad végrendelkezés jogát.

II Béla Tolna vármegyében született 1108 körül és Székesfehérváron 1141 február 13-án halt meg.

Apja, Álmos herceg volt, aki I. Géza fia. Béla esélytelen volt a trónra mivel Könyves Kálmán megvakíttatta, hogy kizárja őt és utódait a trón utódlásból mivel Kálmán fia és utóda II. István, gyermektelenül halt meg, így ő lett az egyetlen jelölt a trónra.

1115 körül Álmos herceg fiával együtt Bizáncba menekült.

II. István király után a főurak vissza hívták Bizáncból hogy trónra léphessen.

1131 április 28-án II. Bélát Székesfehérváron királlyá koronázták.

Testi fogyatékossága és kicsapongó élet módja nem tette lehetővé a minden napi ügyekben való részvételét, ezért uralkodása alatt felesége, az erős kezű Ilona királyné kormányozta az országot.

Csatái: Sausi csata (1132 július) II. Béla legyőzi Boriszt, akit trónkövetelőként lépett fel, azt állítva, hogy II. István törvénytelen fia. II. Béla diadalmaskodott fölötte.

1141 február 13-án halt meg II. Béla Székesfehérváron koronázóbazilikában lett el temetve.

A trónon II. Géza követte.