-A szocialista mezőgazdaság létrehozása a szovjet minta alapján.

-A magángazdaságok megszüntetése és kollektivizálása.

-A nagyüzemi termelés növelése és az iparosítás támogatása.

-A vidéki lakosság politikai ellenőrzése.

Következményei:

-Kezdeti termelési visszaesés, majd modernizáció és gépesítés.

-Az állami tervgazdálkodás miatt pazarlás és hiánygazdaság.

-A parasztság ellehetetlenítése, a „kulákok” üldözése.

-A falusi életforma átalakulása, az ipari munkaerő növekedése.

Kádár János

Miniszterelnök|

A rendszert a legjobb tudása szerint vezette, ennek ellenére kevés tekintéllyel és nagy elutasítással nézett szembe.

• Kádár az ’56-os forradalom vérbefojtásával került hatalomra

• Rendszerének ideológiája és jellege azonos a Rákosi-rendszerrel (egypártrendszer, cenzúra, Szovjetuniónak alárendelt külpolitika)

• Csak a módszerek enyhébbek

• Nincs nyílt terror és személyi kultusz, javulnak az életkörülmények is

Kétrfrontos harc:

Ezzel érte el hogy a pártellenzék [forradalom vezetői, támogatoi] illetve a belső pártellenzék eltávolítása.

Ebből kettő volt

Puha diktatúra

A puha diktatúra azt jelentette , hogy az utodaihoz képest lazább volt a rendszer.

• 1956-68- az új gazdasági mechanizmusig

• Kádár tisztában volt azzal, hogy rendszerét a szovjet csapatok jelenléte tartja fent, ezért 1957-ben külön szerződésekben megerősítették ezt

• 1957-ben helyreállították a pártállam kizárólagos hatalmát

• létrejött a Munkás Őrség, a párt fegyveres szervezete

• KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) a párt ifjúsági szervezete

• a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa): nem érdekképviselet, hanem a párt utasításait követte

• A tömeges megtorlás után kezdődött a konszolidáció

• Ezt megkönnyítette, hogy a társadalom látta, hogy nyugati segítségre nem számíthat

• Kádár meghirdette az „aki nincs ellenünk, velünk van” politikát: nyílt ellenzékiséget nem tűr, de nem vár lelkesedést, aki nem politizál, azt békén hagyják – a társadalom többsége elfordul a politikától

• 1963: amnesztia: 3000 politikai foglyot szabadon engedtek, de nem mindenkit, mert sokakat köztörvényesként ítéltek el

Országgyűlés és elnőki tanács szerepe

A hatalom szerepe továbbra is formális

maradt.

-Az 1956 utáni megtorlás során sok papot és szerzetest letartóztattak.

-Az egyházi vezetést szigorú korlátok közé szorították, több püspököt lemondattak, illetve internáltak, egyeseket meg is öltek.

Egyházak kihasználása politikai célokra

- A vallásellenesség megmaradt, de a pártállam az egyházakat már nem leállítani akarta hanem saját célokra használni.

-Ez és a XXIII. János és VI. Pál pápákhoz köthető az együttműködést előtérbe helyező úgy nevezett keleti politika eredményeként létrejött magyar-szentszéki megállapodás 1964-ben.

-A Vatikán betölthette az üresedésben lévő püspöki székeket, de csak olyanokkal, akiket a pártállam is elfogadott. A folyamat részeként Mindszenty bíboros is külföldre távozhatott.

-A Kádár korszakban jelentősen nőtt a társadalom szekularizációja.

-DISZ: A Dolgozó Ifjúság Szövetsége magyar ifjúsági tömegszervezet volt az 1950-es évek első felében. 1950. június 18-án alakult meg Magyarországon a szovjet mintájú központosítás részeként az MDP vezetése alatt álló, 14-26 éves fiatalokat tömörítő szervezet, melynek célja az ifjúság egységesítése volt.

-KISZ: A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között.

(1pont)

•A rendszer stabilitását szolgálta az Aczél György által irányított kultúrpolitika. A kulturális alkotásokat a tiltott, a tűrt és a támogatott kategóriába sorolták be: ez volt a három T. A tiltott es a tűrt határán volt az 1987-ban bemutatott A tanú című film, amely elemi erővel ragadta meg a Rákosi korszak hangulatát. A legismertebb tűrt kategóriájú mű az 1983-ban színpadra állított István a király című rock opera volt.

a megtorláshoz tartozik még a börtön és a kivégzés is.

A célja: társadalom beletörődése a nyílt ellenállásról való lemondást kívánta, cserébe életszínvonal növelése.

-gulyáskommunizmus

-fridzsiderszocializmus

"Aki nincs ellenünk, az velünk van"

Egyes társadalmi csoportokkal "kompromisszumot" kötött

-kedvezmények, anyagi juttatások

-álláslehetőségek

-56'-os elítélt íróknak adott kegyelmet, elérte semlegességüket-->ezzel befolyásolta a társadalmat

Taktikája:

Kádár kerülte a diktátori külsőségeket

Pl.: személyi kultusz

A társadalom elhitte hogy ő tudja tartósan biztosítani az ország nyugalmát.

1972-ben lemondott, de a pártvezetők és Brezsnyev támogatta, így leállította a gazdasági reformokat amit az SZU kifogásolt.

A társadalomnak elég volt kerülő úton eljutni a kis szabadsághoz:

-könnyűzenei lemezek választása

-szocialista országok autói

-Jugoszláv tengerpart/Balaton

-szabályok megkerülése

-autópálya

-->életszínvonal növekedése

-DISZ: A Dolgozó Ifjúság Szövetsége magyar ifjúsági tömegszervezet volt az 1950-es évek első felében. 1950. június 18-án alakult meg Magyarországon a szovjet mintájú központosítás részeként az MDP vezetése alatt álló, 14-26 éves fiatalokat tömörítő szervezet, melynek célja az ifjúság egységesítése volt.

-KISZ: A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között. Az ifjúság közösségi jellegű tevékenységnek szervezése volt a feladata.

- Hazafias Népfront: A kádári restauráció idején az egypártrendszerű országban a Hazafias Népfront (HNF) volt „a szocialista nemzeti egység kifejezője”. Kiemelkedő szerepet kapott az országgyűlési és a tanácsi választások előkészítésében és lebonyolításában.

- Karrierpárt: A célja, hogy segítse a tagokat szakmai előrelépésükben, karrierjük építésében és fejlesztésében. A párt általában a munkahelyi vagy iparági érdekképviseletet, a munkavállalói jogok védelmét és a szakmai fejlődést támogató intézkedéseket szorgalmaz.

Csak a központi irányelvek érvényesültek engedélyezett hírek és műsorok jelenhetnek meg. A cenzúra a televízióban, rádióban, könyvkiadásban, hanglemezek megjelentetésében jelentős szerepet játszott.

Az oktatási intézmények 1985-től gyakorlatilag szakmai autonómiát kaptak. Az általános iskolai oktatással szemben középiskolák kevésbé fejlődtek: diák létszám csökkent vagy stagnált

-1968-ban megindult az új gazdadági mechanizmus

-A vállalatok korlátozott önállóságot kaptak:

-dönthettek arról, hogy miből miként és menniyket termelnek, de a központi szabályozások betartása kötelező volt

• A dolgozók: -prémiumot(bérjutalmat) túlórapótlékot kaphattak —->ösztönző jelleggel

• A szocialista tervgazdaságra jellemző:

• központi árszabályozás(kötött ár)

- Hivatalosan nem létezett munkanélküliség, legfeljebb kapun belüli munkanélküliség fordult elő

A vegyipar jelentős növekedésnek indult:

• műtrágya és gyógyszergyártás

Az energiaellátás függött a Szovjetuniótol—> 1982 paksi erőmű kezdett áramot termelni

-gulyáskommunizmus:

beletörődés és nyílt ellenállásról való lemondásért cserébe életszínvonal növekedésének igérete

• közélet és magánélet tartósan elvált egymástól

• a magánember ne vonja kétségbe a Kádár-korszakot

• téesztagok önállóan művelhetjék földjeiket, ennek nagyságát korlátozták

• családi állattartás

• saját haszon—>háztájainak

• termésátlag—>növekedésnek indult