A publicisztikai szövegtípusra – a társalgási stílushoz hasonlóan, azonban annál kisebb mértékben – jellemző a sokszínűség.

sajtótermékek nyelvezete alapvetően választékos, igényes, sok tekintetben hasonlít a hivatalos, a szónoki és az irodalmi stílushoz.

tervezettség,közvetett kommunikációs helyzet

Cikk, interjú, riport, recenzió, bírálat 

Célja: valóság tényeinek, törvényeinek, összefüggéseinek bemutatása; tudományos kutatások, felfedezések eredményeinek rendszerezett összefoglalása és közzététele 

Egyértelműségre törekvés: Szakszavak, szakkifejezések, idegen szavak használata 

A tudományos szövegek formálása kötött. A gondolatmenete összehasonlításokon és ok-okozati összefüggéseken alapul. 

esszé, értékelés, tanulmány, szakvélemény,iskolai tankönyv 
tudományos előadás,

Bonyolult szerkezet, a hivatalos levelek gyakran cselekvés értékűek

Világos, áttekinthető, mondatok gyakran bonyolultak, sok a felsorolás és a pontosító közbevetés, többszörösen összetett alárendelés, sorszámok, betűk használata 

Ügyintézés, hivatalos levelek 

Jellegzetességeit a jogszabályok, a joggyakorlat, és általában a hivatalos érintkezés, ügyintézés területein fedezhetjük fel

a szónoki beszédek, a szónoklatok nyelvhasználata. A szónoki stílus lényege a meggyőzés. Nyelvezete szemléletes, képszerű, gyakran ünnepélyes. Élénk szóhasználat, változatos mondatszerkesztés jellemzi

A szónoki szövegek nemcsak tájékoztató funkciót töltenek be, hanem gyakran esztétikai céllal is bírnak