Az önálló digitális munka nagyon hasznos lehet a diákok számára, mivel így magabiztosabban tudnak majd a későbbiekben az interneten keresztül különböző feladatokat ellátni (és amely egyre inkább elvárt a digitális eszközök térnyerésével). 

                Érdekesnek találtam, hogy a tanuló a digitális történetmesélés segítségével sokkal személyesebbé tudja formálni a feladatot, és a közös munkával pedig egészen egyedi módon fejlesztheti a szociális készségeit. A „lapoda mese” alkalmazás nagyon érdekesnek tűnt, kár hogy nem fejlesztik tovább, és számomra teljesen új információ volt, hogy a PowerPoint segítségével filmet is lehet készíteni. Továbbá az is meglepő volt számomra, hogy Éva a prezentációja folyamán egyaránt használt PowerPoint-ot és Sway-t is, és nagyon magabiztosan váltott köztük! Az egész előadás összeségében nagyon kreatívan volt összerakva, és kiemelném, a bemutatott alkalmazások számát is (5 db). Mindemellett többször kitért a jogtisztaság fontosságára, amely szintén egy rendkívül fontos tényező a digitális anyagok felhasználásával kapcsolatban.

                A digitális történetmesélés mindkét szaktárgyamnál hasznos eszköz lehet. A történelem esetében szinte kínálja magát a lehetőség, hiszen az egész tárgy a történetmesélésre épül, és ha ezek feldolgozását valamilyen módon személyesebbé lehet tenni, azzal nagyban hozzájárulunk az ismeretek elsajátításához, és alapvetően a történelem is szerethetőbbé válhat így. Nagyon érdekes feladat lenne, ha az egyes eseményeket a hozzájuk kötődő személyek animálásával mutatnák be, ugyanis a gyerekek sokkal könnyebben sajátítják el a történelmi ismereteket, ha azokat egy központi személyhez tudják kötni (ehhez hasonló alapon állt a XIX. században a „nagy emberek történelme” felfogás). Az angolnál is vannak előnyei, különböző szituációs játékokat lehet így kiadni a gyerekeknek, ahol a karakterek hangját az ő párbeszédjeik felvételeiből lehetne összeállítani. 

                Jómagam nem használtam még a digitális történetmesélést a saját ismereteim bővítésére, hacsak a különböző történelmi témájú videók megtekintése YouTube-on nem számít annak. Ennek ellenére, hasznosnak látom, bár lehetséges, hogy időigényesebb, mint amekkora arányban segíti a tanulást, viszont a szaktárgyi ismeretek mellett elsajátított készségek ezt ellensúlyozzák. 

                A digitális történetmeséléssel kapcsolatban nagyon fontos kiemelni a szerzői és személyiségi jogok kérdését. A diákoknak fontos ismerniük, milyen módon bizonyosodhatnak meg egyes internetes tartalmak szabad felhasználhatóságáról, ugyanis ez a videóban bemutatott alkalmazások felhasználásának az alapja. Nem gondolom, hogy ez nehéz feladat lenne, inkább az előzetes tévhit, hogy „az interneten minden szabad”, könnyen lerombolható egy egyszerű előadás keretében. A másik kérdés, ami felmerült bennem a feladattal kapcsolatban, hogy a diákok kép- és hanganyagon való szereplése mennyire biztonságos? Ez fontos kérdés, ugyanis a diákok így internetes zaklatásnak eshetnek áldozatul, amit mindenképp meg kell előzni. Én ezt úgy látnám megoldhatónak, hogy az elkészült anyagok csak zárt rendszerekbe kerülhetnek fel (Google Tanterem, NEOLMS, Canvas), amelyekhez csak a diákok és a pedagógus férhet hozzá.

Következőnek megtekintenénk egy YouTube videót a középkori zarándoklatokról, amelyhez kapcsolódóan feladatokat kapnának a diákok. Ezt PK feladatnak gondolom, mivel a digitális eszközzel nincs a diákoknak interakciója. Hasznosabbnak tartom, mintha egy képet vagy egy táblára rajzolt térképet elemeznénk közösen a diákokkal.

Harmadiknak egy zarándokút tervezését adnám ki feladatként, amit egyénileg, vagy csoportokban kellene elvégezniük (a megállókhoz segítség lehet az előző videó, vagy handout). Az elkészült zarándokutat ezután bemutatják a többi diáknak. Ez a feladat a PIC-RAT alapján kettő kategóriába is besorolható lehet, ugyanis azoknak, akik az előadást tartják, ez KÁ feladat lenne, míg a többieknek az első feladathoz hasonlóan PÁ. 

A negyedik feladatot úgy képzeltem el, hogy szorosan kapcsolódna az előzőhez. Itt a diákok az elkészült zarándokutak megállóíról írnánk fiktív értékeléseseket, mintha a korabeli embereknek is rendelkezésre állt volna egy hasonló médium (ebből egészen humoros hozzászólások is születhetnek). Ezt egy IÁ feladatnak gondolom, és azért tartom használatra érdemesnek, mert digitális eszközök nélkül nem igazán megoldható.

Készítsetek posztert, saját, vagy szabad felhasználású fotókból egy középkori uralkodóról!

Alapvetően pármunkának tudom elképzelni a feladatot. A párok közösen eldöntik, hogy melyik uralkodót választják a feladathoz, és ajánlott szövegek segítségével szereznének több információt róla (úgy gondolom, a tankönyvben szereplő anyag kevés ehhez a feladathoz). A poszterhez felhasznált képeket ők is elkészíthetik (akár ők is lehetnek az uralkodó, csupán jelmezben), vagy begyűjthetik őket jogtiszta úton az internetről.

Az értékelésnél elsősorban az venném figyelembe, hogy a jogtiszta felhasználás megvalósult-e (ehhez elkérném a képek forrásait). A másik, hasonlóan fontos szempont az lenne, hogy mennyire kreatívan tudták megoldani a feladatot, a felhasznált effektek mennyire igényesen vannak megoldva. Nem utolsó szempont, hogy az elkészült anyag mennyire van ténylegesen kapcsolatban az iskolai tanagyaggal.

Az értékelésben a fennt említett szempontok súlyozottan jelennek meg:

Jogtiszta anyagok felhasználása 40%

Poszter igényessége 30%

Kapcsolat az iskolai tanagyaggal 30%

Meglepő volt számomra, hogy a kutatások azt igazolják, hogy a blogírás javítja az íráskészséget és a kritikai gondolkodást, továbbá azt is érdekesnek tartom, hogy a diákcsoport által készített képeket megvásárolták volna. 

A podcast készítésére való felkészülés leírását nagyon hasznosnak tartom. A mai okostelefonok segítségével már nagyon jó minőségű felvételeket lehet készíteni, én zenei demók készítéséhez is használtam már a sajátomat. 

                A legérdekesebb számomra a személyes felhasználás lenne. Már hosszú ideje foglalkoztat a gondolat, hogy milyen lenne, egy zenei albumokat bemutató blog. Bár eddig időm nem volt rá a vizsgaidőszak leteltével remélhetőleg lesz alkalmam megpróbálni. A kreatív írás is tetszik, valamint a történelemórán nagyon jó feladatnak tartom a képzelt naplót. Bizonyított, hogy a „nagyobb” történelmi személyek ismerete segíti a történelemtanulást, feltehetőleg digitálisan a bőrükbe bújni is hasonló eredményekkel járhat. A podcast-ot is szívesen kipróbálnám, mivel az még kevesebb munkát igényelne, mint egy blog elkészítése, elég csak felmondani az adott anyagot egy felvevő eszközre. A podcast még jó lehet projektmunkaként is, a képzelt naplóhoz hasonlóan egy fiktív interjút készíthetnének a diákok mondjuk Nagy Károllyal, vagy VIII. Henrikkel. 

                A tanuláshoz még nem használtam fel egyik fentebb említett módszert sem, mivel úgy gondolom, hogy az egyetemi szintű történelmi anyagaim nehezen feldolgozhatóak ebben a témában. Emellett úgy gondolom, hogy az angolnál viszont nagyon is hasznos lehet, mivel segíti az aktív nyelvhasználatot (persze csak ha angolul vezetem a blogot). 

                Pedagógiai szempontból nagyon fontos kiemelni a netikett szerepét, és a jogtisztaságot. Ezek nélkül nem lehet jó munkát készíteni, és komoly bajba kerülhet valaki, ha nem jogtiszta anyagot használ fel. Ezek a feladatok alapvetően képesek még hozzászoktatni a gyereket a digitális világhoz, ami különösen jelentős lesz az ő életükben.