 A megfigyelés, mint kutatási módszer alkalmazásának ellenőrző listája (Cohen, Manion és Morrison 2007) Előzetesen: 
• Meghatároztad-e pontosan a kutatási kérdést és a kutatás céljait? 
• Vannak-e hipotéziseid? A megfigyelt tevékenységekről: 
• Meghatároztad-e, hogy milyen típusú tevékenységet/viselkedést tervezel megfigyelni? 
• Tisztán és egyértelműen meghatároztad-e az egyes viselkedési kategóriákat? 
• Ellenőrizted-e, hogy a tevékenységkategóriák együttesen teljesen lefedik a megfigyelni kívánt viselkedést? 
• Ellenőrizted-e, hogy az egyes tevékenységkategóriák egymástól elkülöníthetők? 
• Biztos vagy-e abban, hogy az adott megfigyelési helyzetben a kategóriák közötti különbségek könnyen megállapíthatók? A megfigyelési folyamatról: 
• Meghatároztad-e a megfelelő helyet, ahonnan a megfigyelés elvégezhető? 
• Eldöntötted-e, hogy egy vagy több megfigyelő fogja az adatokat gyűjteni? 
• Meghatároztad-e az adatgyűjtés pontos folyamatát? 
• Elkészítetted-e a megfigyelési kódlapot? 
• Biztosítottad-e az etikai feltételeket a megfigyeléshez? 
• Végeztél-e előkutatást (pilot study) a megfigyelési folyamat kipróbálására? 
• Ha egynél több megfigyelő van, meghatároztad-e az előfelmérés alapján az egyetértésük fokát? 
Pl.: McKechnie (2000). A kutató ügyes, nem zavaró megfigyelési lehetőségeit elemzi egy könyvtár-látogatási helyzetben. Egyetemi hallgatónak álcázva figyelte meg a gyerekeket. Kb. 10 oldalt írt minden könyvtári látogatásról. A leírások sok esetben választ tudtak nyújtani arra a kérdésre, hogy mitől lesz vonzó egy könyvtár a gyermekek számára. 

 Zárt kérdések hátrányai: 

 Ezért FONTOS, hogy a kérdések nyelvtanilag és stílusában kiérlelt, tartalmilag pontos kérdések legyenek! 
 Alkalmazzunk olyan zárt kérdéseket, amelyek az elmúlt évtizedekben beváltak 
 Zárt kérdések típusai: 
1) LIKERT-SKÁLA - Fő felhasználása: állításokkal való egyetértés kifejezése + attitűd mérése - Fajtái: 
• 5 fokú skála (1-negatív 3-semleges 5-pozitív) 
• 4 fokú skála (nincs semleges – döntésre ösztökés) 
- Akkor jó, ha középen van semleges választási lehetőség is 
- Átlagolni lehet a beérkező adatokat (intervallumsála) 
- A Likert-skála helytelen használata: 
 Ha a fokozatok elnevezése nem szimmetrikus 
 Ha az egyetértés vagy attitűd fokozatait gyakorisági fokozatok helyettesítik 
 Ha valaki az attitűd fokozatait, gyakorisági fokozatként használja 
 NEM mérhetek vele gyakoriságot és intenzitást!!!  
2) INTENZITÁSSKÁLA (Likert-jellegű skála) 
- Gyakorisággal kapcsolatos válaszlehetőségeket adunk meg 
- Lehetnek 3, 4 vagy még több fokozatúak 
- Nem lehet átlagolni!
3) OSGOOD-SKÁLA (szemantikai differenciál) 
- Zárt skála 
- Általában 5/7 fokú 
- Átlagolható! 
- Adott jelentéstartalmú számadatok bekarikázásával születik meg a válasz, és a számadatok két szélső álláspontot és a köztük lévő átmeneteket jelenítenek meg 
- A skála két végpontján egymással ellentétes szavak helyezkednek el 

- A közbülső fokozatokat nem nevezi meg külön 
További zárt kérdéstípusok: 
1. CONSTANT SUM QUESTION 
- a válaszadónak például 10 pontot kell elosztania hat opció között olyan módon, hogy akár az összes 10 pontot egy válaszra helyezheti, vagy akár egyenletesebben oszthatja el a 10-et. 
- Dolgok fontosságának megítélését lehet ezáltal mérni 
2. DEMOGRÁFIAI ADATOKRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK 
- Nem, iskolai végzettség, lakóhely-típusa
- Szakmailag korrekt és pontos kérdések 
Nyílt kérdések: 
 A válaszadó kifejtheti nézeteit 
 Sokszor a zárt kérdések megválaszolása után a válaszadók nem fejtik ki a nyílt kérdésekre adott válaszaikat  Csökkenti a válaszadási hajlandóságot 
 Idő és munkaigényes az adatok feldolgozása 

 A nyílt kérdésekből bejövő adatokat egy kvantitatív kutatás elvégzéséhez számadatokká kell kódolnunk. 
 Nemzetközi pedagógiai felmérések (tudásmérő) tesztjeinek kódolási útmutatói: 
- A kérdőívnek mindig van címe ( + fejlécben a kutatócsoport adatai + a kérdőív készítőjének monogramja) 
- Mindig írjunk bevezető szöveget (a kérdőív kitöltőjének köszöntése, tájékoztatása) 
- Bevezető végén: kérdőív kitöltéséhez szükséges idő megadása (+ köszönet a kitöltésért) 
- A kérdőív végén ismét megköszönjük a kitöltő munkáját (+ emoji) 
 Általános iskola 2. osztályától lehet kérdőíveket használni, de csak a kérdések közös elolvasását biztosítva! 
 3. osztályos kortól már önálló, néma olvasás melletti kitöltés is lehetséges 
 Figyelembe kell venni az adott korosztálynak megfelelő szövegméretet és szövegtípust 
 Papíron talpacskás (sherif) betűtípus ajánlott, képernyőn a sans sherif 
 A kérdések megfogalmazásakor is figyelembe kell venni a vizsgált csoport korosztályát 

2) az interjúk rögzítése, lejegyzése 

3) az interjúkkal nyert adatok feldolgozása és publikálása 
 Kvantitatív és kvalitatív módon is fel lehet dolgozni az interjúból kinyert adatokat 
 Kvantitatív: 

 Kvalitatív: 

 A kapott válaszokat a tudományos írásművekben többféle séma szerint végezhetjük: 
- Mellékelhetjük a teljes szöveget 
- Az eredményeket taglaló fejezetekbe illeszthetjük a lényeges részleteket 
- Ha szűkséges tudatnunk, hogy egy adott személytől mely válaszok származnak, akkor fontos, hogy valamilyen kóddal lássuk el az interjú alanyát 

- az interjúkból vett idézetek az interjúalany kódjával kezdődnek, majd a válaszával folytatódnak 
- megnövelt margóval és dőlt betűkkel különítjük el a többi szövegtől 
Az interjúk között az elhangzó kérdések előre tervezettsége alapján három típust emelünk ki: 
I. STRUKTÚRÁLT interjú 
• A kérdéseket előre, írásban összegyűjtjük 
• Több interjúkészítő azonos feltételek között, azonos adatgyűjtési helyzetben dolgozhat 
• Az elhangzó kérdéseket az interjú protokoll alapján szerkesztjük meg II. FÉLIG STUKTÚRÁLT interjú 
• A kérdéseket előre rögzítjük 
• De teret engedünk a szabad interakciónak 
III. STRUKTÚRÁLATLAN interjú 
• Az interjú témája adott (= kutatási kérdés) 
• A nyitókérdés rögzített • A válaszadó elkötelezettsége és személyisége függvényében alakulnak a következő kérdések 
Tippek: 
 Figyelj jobban, beszélj kevesebbet! 
 Kerüld a sugalmazó kérdéseket! 
 Kérd meg a résztvevőt, úgy beszéljen, mintha nem veled, hanem mással társalogna! 
 Ne erősítsd meg a résztvevő válaszait! 
 Viseld el a csendet! 
CSOPORTOS INTERJÚK: több interjúalany egyszerre jelen van, és a kérdező kérdéseire és egymás válaszaira is reflektálnak 
• erőteljesen működésbe lépnek a csoportdinamikai jellemzők 
FÓKUSZCSOPORTOS INTERJÚ: Amikor célszerűen összeválogatott interjúalanyok alkotják a csoportos interjú résztvevői körét 
• A fókuszcsoport létszáma jellemzően a Miller-féle bűvös szám (7 +/- 2) felső szegmensében mozog 
Pl.: Toby nevű tanulóval végzett interjú. A cél a matematikai gondolkodás megismerése. Mit jelent egy elsős tanuló számára az egyenlőségjel? (nagyon szépen és hatékonyan felépített légkör) 
(Csíkos Cs. 2020)

(Dr. Hercz Mária munkája)

(Cronin et al., 2008, p. 41.)

(Rennison & Hart, 2018, p. 64, PF fordítása)

1. Elméleti – szakirodalmi háttér

2. A kutatás jellemzői

3. Eredmények bemutatása és elemzése

4. Összegzés

Irodalom

Mellékletek
(órai ppt. alapján)

•Áttekintés

•A probléma kontextualizálása, 

•A kutatás szélesebb összefüggésbe helyezése

•Kép a teljes dolgozatról

Formája : „Absztrakt” –2-3 oldal

Alapkérdései

[Felépítése]

 A VALIDITÁS-t esetenként számszerűsíteni lehet (= KONKURENS validitás): Értéke 0 és 1 közötti szám 

 TARTALMI VALIDITÁS = a teszt azon pszichikus tulajdonságot méri, amelynek na mérésére a tesztet megalkották 
TUDÁSMÉRŐ TESZTEK: Tudatosan többféle feladattípust használunk: 
 Zárt (feleletválasztós) feladatok 

 Nyílt (feladatalkotó) feladatok 

 Fontos a SKÁLÁZÁSI VALIDITÁS, azaz a megfelelő pontozás:
- 0-1 pontozás alapelve (olyan tudás kérése, amely 1 ponttal értékelhető – hiánya pedig 0-val) 
- Nincs pontlevonás (ha hiányzik egy elem akkor a tanuló nem kap pontot = 0 pont) 
- Nincsenek félpontok (ha olyan tudáselemet kérünk, aminek az értéke 1 akkor nincs 0,5 pont) 
- Olyan tudáselemkre adunk 1 pontot, amely elvárható tudás az adott korosztálytól