- Interakció
- Egy vagy több közös cél 

(2005, idézi Pásztor-Kovács Anita, 2019)

Kollaboráció=Teamwork=Feladatcsoport=Csoportmunka/Együttműködés

  (2004, idézi Pásztor-Kovács Anita, 2019)
2.  A kollaboráció hatékonyságát befolyásoló tényezők a feladattípus szempontjából

Csoportban vagy egyénileg?

(1994;1991 idézi Pásztor-Kovács Anita, 2019)
Tárgyalás (negotiation)  típusú feladatok
- felülkerekedés, kompromisszum - nincs megoldás
- eltérő, személyes érdekek
Konszenzust igénylő feladatok - versengő csoporttag, túl gyors döntés

3. "társas lazsálás"
- a felelősségi kör tisztázása
- interdependens feladatok a legkisebb eséllyel jelennek meg

 

1.SZEMÉLYKÖZI KAPCSOLATOKHOZ FŰZŐDŐ TUDÁS,          

KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK
A: Konfliktuskezeléssel kapcsolatos tudás, készségek és képességek

B:Kollaboratív problémamegoldással kapcsolatos tudás, készségek és képességek

C:Kommunikációval kapcsolatos tudás, készségek és képességek
2. ÖNSZERVEZÉSHEZ FŰZŐDŐ TUDÁS, KÉSZSÉGEK ÉS KÉPESSÉGEK:

A: Célállítás és célkivitelezés menedzseléséhez szükséges tudás, készségek és

képességek

B:Tervezéshez és a feladat koordinálásához szükséges tudás, készségek és képességek

(Stevens és Campion,1994)

2.   Kvantitatív – Situation and Judgement

·      Minden tanulónak saját szerepe van

·       A csoporttagok kölcsönösen függnek egymástól

Kollaboratív munka jellemzői

·       közös gondolkodás, ötletelés, kutatnak

·       a siker függ: az egyének errősségeitől

--> mindkettőnél rendelkezésre állnak online alkalmazások (pl. padlet, prezi, google dokumentumok, mentimeter) - 1. kvíz

2. Hatékony csoportmunka titka

·       Olyan célt tűzzenek ki, amit egyedül nehéz lenne véghez vinni

·       Különböző szerepet töltsenek be a csoporttagok (pl. vezető, szóvivő)
- Egymásra utaltság

Online együttműködés előnyei

TANULÓK SZÁMÁRA

-        nyomon követhető

-        térben, időben kötetlenebb

-        emlékeztetőket lehet beállítani

A TANÁR SZÁMÁRA

-        áttekinthető csoportbeosztás

-        látható az egyes csoporttagoknál van-e potyautas

-        problémák hamar kiderülnek

21. századi tanár kihívásai

- folyamatosan változó elvárásrenszer, tanulási stílusok, stratégiák

- naprakésznek kell lenni

.        A legtöbb edutainment termék egyesíti egy rossz tanóra
szórakoztató értékét egy rossz játék oktatási értékével (Squire és Jenkins,2003)

2.  Komoly játékok, digitális játék alapú tanulás

- cél: tanítás-tanulási folyamatok elősegítése 
- nem a szórakoztatásra irányulnak, de élvezhető lehet
- Sokféle felhasználási mód (pl. formális oktatás)

3. szimulációk

·    Célja a valóság egy szeletének reprezentálása, egy jelenség bemutatása, amiben lehetőségünk van az események (változók) manipulálására, így megfigyelhetjük azok hatását az adott jelenségre.

·      Szabályok által meghatározott, interaktív, visszacsatolást ad a manipulációk eredményéről 

·      Nem egy adott feladat megoldására irányulnak, nem célorientáltak

o a tananyag a diák egyéni érdeklődéséhez igazítható

o az aktuális kognitív fejlődési szinthez alkalmazkodik

2.    Konstruktivista tanuláselmélet – a tudás kialakulása, a tanulás konstruktív folyamat, melyben központi szerepet kap a tanuló aktív közreműködése (Piaget, 1970.)

o a diákok tevékenyen részt vesznek saját tudásuk formálásában, nem csak passzív befogadók

o Interakciós csatornák: elakadt tanuló segítése

o diszkusszió a játékban előforduló jelenségekről

·       egymásra épülő

·       világos megfogalmazás

·       teljesíthető célok (optimális kihívás)

·       az interaktív környezet, a tevékenység felett érezhető kontroll

·       azonnali visszacsatolás

·       szociális interakciók lehetősége (kooperáció, kollaboráció, versengés)

·       érdeklődést felkeltő téma, különleges történetek, igényes megalkotás

OPTIMÁLIS EGYENSÚLY

(keveset tudunk, eltérő játékonként)

2. 360 fokos panoráma videó

Profi vagy egyszerűbb kamerával

A kamera mozoghat, a néző azon az útvonalon megy végig

(A néző nem mozoghat szabadon)

3. 3D-s interaktív modell
Három dimenzióban megtervezett, akár animációkkal kiegészített modell (Ebben a felhasználó teljesen szabadon közlekedhet) 

2. Marker (jelölő) alapú AR: Ilyenkor egy speciális képrészletet keresünk, amely kitűnik a környezetéből, így könnyen kereshető. Sikeres detektálás után a marker helyére illeszthető a virtuális elem, melyre a
marker mozgásából kiszámíthatóak az elvégzendő transzformációk, így ötvözve a képernyőn
a virtuális valóságot az igazi valósággal.

3. Látvány alapú AR: Ebben az esetben a virtuális objektum nincs semmihez kötve a fizikai térben. A pozicionálása és a pontossága kevésbé pontos, mint a marker alapú AR-é.

Az AR alkalmazási területei

2016 tavasza
budapesti Puskás Ferenc Általános Iskola 3 pedagógusa és 5. b osztályának 12 tanulója

A projektről: 

A kutatás eredményei
Előnyök
- Figyelemfelkeltő -és fenntartó hatású. 
- Önálló munka mellett csoportmunkára is alkalmazható.
- Növeli a tanulási hatékonyságot. 
- Megvalósítja a tantárgyak  közötti együttműködést

 - Komplex kompetenciafejlesztésre alkalmas
 - Az elkészítés folyamat nem vesz több időt igénybe, mint egy jó prezentáció összeállítása. 

 Hátrányok

- A hívóképekhez kötött anyagok tárolása és elérhetősége korlátozott.

- Az órákon első sorban tartalomfogyasztásra alkalmas, az előállítás otthoni, tanórán kívüli  elfoglaltságként a legpraktikusabb. 

Becslések
- 200 millió fogyatékos gyermek él a világon
- Több millió fogyatékos felnőtt (2009)

Mozgássérültek:
Súlyosan mozgáskorlátozott emberek számára: Több esetben az asszisztív és pozicionáló eszközök együttes használata tudta megteremteni a megfelelő infokommunikációs akadálymentesítést. 
Pozicionáló eszközök: alkartámasz, kapaszkodó, speciális tartók, csúszásgátlók, fejpálca

Joymouse, Head Mouse, Mousence program