A nemhez kötött öröklődés by Petra Pődör

A nem öröklődése

podorpetra1106 — 2023-11-21 17:46:29 UTC

A megtermékenyítés pillanatában a haploid ivarsejtek kromoszómakészleteiket a diploid zigótában egyesítik. A zigótában a haploidkészletek kromoszómái egymással homológ párokat képeznek. A homológ párok egyike az apától, a másik az anyától származik. A kétlaki növényekben és a váltivarú állatokban, valamint az emberben is a homológ kromoszómapárok közül az egyik párnak döntő szerepe van az ivar meghatározásában. Ezek az ivari kromoszómák. Az ivari kromoszómapárban az egyik ivar két egyforma alakú kromoszómával vesz részt, míg a másik ivari alakban a két kromoszóma egymástól eltérő formájú

Az ivari jelleg öröklődése

podorpetra1106 — 2023-11-21 17:48:42 UTC

Nemi kromoszómákhoz kötött

podorpetra1106 — 2023-11-21 17:50:53 UTC

A közönséges muslicák, amelyek agenetikai kutatások legtöbbször alkalmazott állatai közé tartoznak. A velük végzett különböző vizsgálatok során észrevették, hogy egyes tulajdonságaik öröklődése összefüggésben van ivari kromoszómáikkal. A közönséges muslicák szemének színe általában piros. A piros szemszínért felelős allél ugyanis domináns az összes többi szemszínt meghatározó allél felett. A muslicák között ritkán előfordul fehér szemű egyed is. A szemszín öröklődésének vizsgálatához ezeket használták fel

Thomas Morgan és a muslicák

podorpetra1106 — 2023-11-21 17:52:25 UTC

A genetikában a nagyszámú állatkísérlet bevezetése és ezekhez a közönséges muslica Tomas Morgan amerikai genetikus nevéhez fűződik. E rovarfajnak a kísérletek szempontjából több előnyös tulajdonsága van. Igénytelen, könnyen és rendkívül nagy számban tenyészthető, a megtermékenyített petéből 10-12 nap alatt ivarérett állat lesz, így rövid időn belül generációk sora vizsgálható. Összesen négy pár kromoszómája van, amelyek aránylag nagy méretük miatt jól megfigyelhetők. A muslica azóta is a kísérleti genetika gyakran használt vizsgálati állatai közé tartozik. Morgan rendszeres genetikai vizsgálatokkal mutatta ki a muslicákban az egészen apró testi jegyek és a kromoszóma-szerkezet összefüggését. A gén elmélete című műve 1926-ban jelent meg, amelyben kifejti, hogy az egyed valamennyi örökletes tulajdonságának egy anyagi részecske, a gén felel meg a szülőktől eredő kromoszómák valamelyikében. Mivel a kromoszómapárok egyik tagja az anyától, a másik az apától ered, ezért minden öröklődő tulajdonságnak egy génpárhoz kell tartoznia. A kromoszómáknak mint az átöröklődés hordozóinak vizsgálatáért 1933-ban Morgan Nobel-díjat kapott.

Házasodás az egyiptomi fáraóknál

podorpetra1106 — 2023-11-21 17:53:20 UTC

Az egyiptomi fáraóknál bevett szokás volt a vérrokonok házassága, amelynek oka a vallásukban gyökerezett. A fáraók többnejűek voltak, de első feleségüknek, akitől a későbbi trónörökösnek is származnia kellett, a fáraó lányának vagy testvérének kellett lennie. Amon papjai szerint ugyanis a trónörökös fogamzása Amon isten közvetítésével történik, így marad fenn a fáraók isteni eredete. Amon isten azonban csakis isteni eredetű lényben hozhatott létre isteni eredetű utódot. A híres egyiptomi fáraó, Tutanhamon családfáján Teje „közönséges” eredetű volt, ezért III. Amonhotep később legidősebb lányát, Szitanon hercegnőt is elvette, ő lett Tutanhamon anyja (és egyben testvére is). Tutanhamon apja, III. Amonhotep ötvenes éveiben halt meg. Fia, Tutanhamon bátyja, IV. Amonhotep (Ehnaton) a leírások szerint több súlyos betegségben szenvedett. Tutanhamon bátyjai már egész fiatalon, 23–26 éves korukban meghaltak. Tutanhamon pedig csak 18 éves koráig élt. Bár elhalálozásának pontos oka ma sem ismert, a vérfertőzés okozta „beltenyésztéses” leromlás hatása a családban nyilvánvaló.