nagyon érdekes előadással érkezett: a téma a természeti környezet hatása

volt az egészségünkre és a tanulási környezetre.

Az előadás elején felhívta a figyelmet arra, hogy a természet megvonása idővel

problémákat okoz. Kiemelte az iskolakertek szerepét a környezeti nevelésben,

valamint a zöldfelületek szerepét a figyelemben. Elmondta, hogy a

koncentrációt segíti a mozgás (például a jóga) is, mivel ezzel megnő a

vérnyomásunk és így a vérellátottságunk is.

Az előadás végén elmagyarázta az úgynevezett Helsinki-figyelmeztetést. Ez azt

jelenti, hogy egy területen minél nagyobb a biodiverzitás, ott a talajban élő

mikroorganizmusokból is több van, és az ezekkel való érintkezés (például kerti

munka során) csökkenti a különböző allergiák kialakulásának esélyét. A tudatos

táplálkozás fontosságát is hangsúlyozta, és elmondta, hogy a szervezetünkben

élő bélbaktériumok a hangulatunkat és a döntéseinket is befolyásolják.

Murai Milan

A téma megválasztása mindenképpen jónak bizonyult, ugyanis a „korai időpont” és a sokakat hatalmába kerítő álmosság ellenére a hallgatóság kíváncsian követte a prezentációt. Miért is? Megfelelő arányban keveredett össze szemeink előtt a bulvár és a tudományosság. Civilizációk pusztulását jelentő ökológiai katasztrófákról hallottunk, de közben megtudhattuk, hogy milyen földrajzi változások vezettek ide. Az előadó jégkorszakokról, vulkánkitörésekről és arról beszélt, hogyan befolyásolta a klímaváltozás a régi birodalmakat. Mindeközben ábrákon, térképeken és illusztrációkon követhettük az elhangzott információkat. A legérdekesebb rész egyértelműen a Toba-vulkán kitörése volt. Az indonéziai Szumátra-sziget északi részén található Toba-tó, amely a világ legnagyobb vulkáni eredetű tava őrzi a 74 ezer évvel ezelőtti kitörés nyomait. Megtudtuk, hogy ez a gigantikus robbanás majdnem kiirtotta az emberiséget. Meglepő adalék volt az is, hogy a kitörés vulkanikus télbe taszította a bolygót, és egyes kutatók szerint csupán pár ezer túlélő maradt a Földön. Sokat tanultunk ezen a napon arról, hogyan hatott a klímaváltozás a történelemre. Érdekes volt látni, hogy a természet mennyire befolyásolhatja a civilizációk sorsát. Megnyugtató volt azonban hallani azt is, hogy bár a környezetünkben zajló változások mindenképpen aggasztók, de nem egyediek az emberiség történelmének egészét tekintve. A történészek, a kutatók és a társadalmak közös feladata tehát, hogy a jelenlegi problémákra mihamarabb megoldást találjanak.

Csiba Vince Gábor és Kertész András

részt vettek. Kvízek zajlottak német és angol nyelven, próbára téve a tanulók

nyelvtudását és szókincsét.

Osztálytársammal a 8.A osztály német nyelvű foglalkozásán volt alkalmunk

részt venni. A teszt kitöltését megelőzően egy szintén német nyelvű oktató

videót néztünk meg társainkkal. A foglalkozást vezető tanárnő ezután kiosztott

mindenkinek egy-egy kvízt és a munka elkezdődött. 

Megjelentek olyan kérdések is, hogyan járnak a gyerekek iskolába vagy hogyan

gyűjtik a hulladékot. Mivel ezek is német nyelven szerepeltek, a tanárnő

segítségünkre volt az idegen szavak és nyelvi szerkezetek megértésében, majd a

válaszokat a csoport közösen is megbeszélte. Ezekre pontokat kaptak a tanulók,

attól függően, hogy mennyire cselekednek fenntarthatóan. Összeadva ezeket

megkaptuk, mekkora is valójában az ökológiai lábnyomunk.

Beszélgettünk diáktársainkkal, szerintük mit tehetnénk mi fiatalok a

fenntarthatóság érdekében. A gyerekek őszinte érdeklődéssel és hatalmas

figyelemmel követték végig a foglalkozás munkáját!

Kocsi Borbála 

Fotó: Lakatos Zsombor

Mielőtt részletes betekintést nyerhettek volna a gyerekek a hulladék témakörbe, alapvető kérdéseket válaszoltak meg a csoportvezetővel közösen. Ezek után egy hulladékpiramist töltöttek ki melyen a hulladékfelhasználás módjait rangsorolták. Ezt ellenőrizve és megbeszélve következhetett egy társasjáték két csoportba bontva melyben a szelektívgyűjtő-autó segítségével a vonalon található lego kockákat szedtek össze amik a papír-, műanyag-, fém- és üveghulladéknak feleltek meg. A győztes csapat az volt aki a legtöbb kockát tudhatta magának.

Majd egy videót tekinthettünk meg a hulladék összegyűjtéséről.

Ezt lezárva egy Wedo2.0 applikáció segítségével amit tableteken nyithattak meg a gyerekek, egyedi

építményt állíthattak össze. Végezetül megbeszélték Magyaroroszág éves hulladéktermelését.

A gyerekeket látva egyértelműen az ismeretlen technológiával működő legózás volt a legérdekesebb számukra, valamint a videó és a játékok is nagy sikert arattak, és elmondásuk szerint a teljes foglalkozás figyelemfelkeltő volt.

Lampert Bálint tanár úr előadásán mindenki számára egyértelművé vált milyen fontos a környezetünkre figyelni és a hulladékot megfelelő módon gyűjteni.

Sallay Fanni, Hegedűs Emőke

Fotó: Győri Rozália

Dr. Lux Ágnes, dr. Vasárus Gábor, Stumpf-Bíró Balázs és Mészáros Antónia folytattak beszélgetéseket erről a fontos kérdésről. Többen is hangsúlyozták, hogy a világ nem a véleményünktől, hanem a példánktól és cselekedeteinktől fog változni. Stumpf-Bíró Balázs összeomláskutató mondataival zártak, amikben azt mondta, hogy éljünk őszintén és szeressük egymást.

A második előadásban dr. Gelencsér András, Ürge-Vorsatz Diána és Veress Tamás Attila gondolatait hallhattuk a jövőről. A beszélgetést iskolatársunk a 12.A-ba járó Szász Anna Dorottya moderálta. Megtudtuk, hogy 2024-ben több követ használt az emberiség, mint 2012-ig összesen, és globális szinten csak hat százalékot jelent Európa energiafelhasználása. Elmondásuk szerint a mértékletesség és a lelassullás lenne a cél.

A klímakonferencia előadásai elgondolkodtatóak voltak, izgalmas volt látni a különböző vélemények ütköztetését.

A bátrabbak a cickafarkból és a borsmentából készülteket kóstolták meg, akik megszokott ízekre vágytak, azok a kakukkfűből és a borsmentából készült teákat választották.

A fiatalok tanulhattak a gyógynövények gyógyászatban való alkalmazásáról, a szervezetre és az immunrendszerre gyakorolt jótékony hatásukról, a gyógynövényes tisztítókúrákról, és arról, hogy az egyes gyógynövények milyen tünetek kezelésére alkalmasak.

Természetesen a foglalkozás után a kancsók aljában maradt növényeket nem dobtuk el, inkább termőtalajként szétterítettük az 5.a osztály palántáinak földjén. A gyógynövényekben ugyanis maradnak fontos anyagok azután is, hogy kiáznak a vízben, és ezeket más növények még tudják használni.

Bors Boróka, Dezsényi Kata

Napjainkban sajnos egyre súlyosabbá válik a klímaváltozás és a globális felmelegedés, ami komoly pénzügyi kihívást jelent, és nagy mértékben hatással van a mi életünkre is. Olvadó jégsapkák és gleccserek, vízhiány, extrém időjárási körülmények - ezek mind mind olyan következmények, amikkel a klímaváltozás miatt szembe kell néznünk.

De vajon miért is történik mindez? A különböző csillagászati tényezők és természeti okok mellett az emberi tevékenységnek is meghatározó szerepe van bolygónk életében. Lassan azonban elérünk egy olyan határt, ahol már visszafordíthatatlan károk is keletkezhetnek. Ennek megelőzésére különböző kezdeményezések jelentek meg, mint például a 2015-ös párizsi klímaegyezmény. Az egyezményt aláíró országok céljukként azt tűzték ki, hogy a felmelegedést 2 °C alatt tartják. Ezzel akár elkerülhetővé válna többek között a víz- és energiahiány, az ebből következő gazdasági egyenlőtlenségek, a biodiverzitás csökkenése és az új betegségek megjelenése.

A professzor úr kiemelte, hogy fontos tudatosítani az emberekben a környezeti problémákat, hogy aztán hatékonyan csökkenthessük őket. Az igazi választ a fenntarthatósági kihívásokra valóban a megújuló energiák jelenthetik: a napenergia, a geotermikus energia, a vízenergia vagy a szélenergia.

Természetesen ezeknek is vannak előnyeik és hátrányaik. Utóbbit amellett, hogy viszonylag jó hatásfokon működik, sok kritika is éri. Hiszen hogyan illeszthető be jól a tájba egy szélerőmű, ami ráadásul költséges és még az újrahasznosítása sincsen megoldva? Ezekre a problémákra egyelőre még nem találtak megoldást. Kevesen ismerik, de nagy potenciállal rendelkezik a hidrogén egyik különleges fajtája, a zöld hidrogén, ami kizárólag megújuló energiák felhasználásával készül. A jövőben lehetséges, hogy elterjed a használata, azonban most még kevés példa van rá, mivel sokkal népszerűbb a többi energiaforrás.

Bors Boróka

Fotó: Csepeli Alíz

A prezentáció során elképesztő mennyiségű témát érintettük a globális felmelegedéssel kapcsolatosan. Ilyen volt például a közlekedés, a szelektívgyűjtés, ruhák és már nem használt tárgyaink/eszközeink újrahasznosítása és a tudatos vásárlás. Minden téma végeztével a gyerekek beszámolhattak róla, ők otthon milyen mértékben figyelnek oda/ mennyire foglalkoznak az adott problémával.

A prezentáció befejeztével, pedig a gyerekek az előző nap megbeszélt, otthon már nem használt játékaik közül behoztak néhányat és egyfajta “vásárt” hoztak létre. Ennek lényege pedig, hogy elcseréljék játékaikat és helyette egy olyat szerezzenek, amellyel szívesebben játszanak és valóban használják. 

Az előadásból nem tudnék kiemelni egy specifikus “érdekességet”, hiszen a Hornyákné tanárnő odafigyelt arra, hogy ne a sablonos, rengetegszer elhangzott tényeket közölje. Minden témát egy új megvilágításba helyezett és játékos módon közvetítette őket. 

Véleményünk szerint ilyen előadásokra minden iskolában szükség lenne, hiszen a mi generációnk kezében a jövő és rajtunk múlik, hogy mit hozunk ki belőle és mennyire leszünk tudatosak. 

Sej Daniella 

Az előadást Szabó-Kovács Kornélia tanárnő vezette, vendégként pedig négy 8.A osztályos tanuló, Dancsecs Milán, Tátrai Manó Álmos, Jakabovits Dániel és Fehér Flóra osztották meg tapasztalataikat és kísérleteiket a jelenlévő diákokkal. Ők a Curie Kémia csapat tagjaiként bejutottak egy rangos kémiaverseny döntőjébe, melynek országos fordulójára ezen a pénteken kerül sor.

Az esemény során a diákok több különösen látványos kísérletet mutattak be. Fehér Flóra egy „lávalámpás” reakcióval nyűgözte le a közönséget, amelyet az érdeklődők később kisebb csoportokban maguk is kipróbálhattak – mindössze három hozzávalóból! A fiúk pedig egy olyan kísérletről számoltak be, amelyben paprika palántákat neveltek eltérő CO2-szintű környezetben: egy szegény, egy normál és egy dús levegőjű térben. A várakozásokkal ellentétben a CO2-dús közegben a növények nem fejlődtek gyorsabban, sőt – a sejtek elkezdtek lebomlani, és a növény elpusztult. Ez az eredmény is azt mutatja: a szén-dioxid létfontosságú ugyan, de a mennyisége kulcsfontosságú – túl sok belőle komoly károkat okozhat.

Az előadás nemcsak tudományosan volt izgalmas, de elgondolkodtató is: mindannyian felelősek vagyunk azért, mennyi szén-dioxid keletkezik a mindennapi életünk során. Talán ideje elgondolkodnunk azon, hogy valóban szükségünk van-e minden CO2-t termelő eszközre, amit használunk.

A program bebizonyította: a kémia nemcsak képletek és kémcsövek világa, hanem izgalmas felfedezések forrása is lehet.

Papp Gerő

Hajmási Dorottya