Az Etna vulkán by Antonia Nogy

Az Etna vulkán by Antonia Nogy https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff en-us 2017-12-16 18:14:50 UTC 2025-09-27 17:29:22 UTC hello@padlet.com Az Etna nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216702189
Magasság | 3329 m
Hely | Szicília,Olaszország
Típus | rétegvulkán
Utolsó kitörés | 2017. február 28.
Világörökség-azonosító | 1427]]> 2017-12-16 18:16:57 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216702189 nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216702444 Az Etna teteje 3D-ben.

]]> 2017-12-16 18:20:12 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216702444 nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216702929 Az Etna (szicíliai nyelven Muncibeddu, olaszul Mongibello vagy Etna, latinul Aetna) egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén, Catania és Messina között, a sziget keleti partján. A vulkán területe 1200 km², kerülete a hegy lábánál 135 km.^[1] Európa legmagasabb működő vulkánja: jelenlegi magassága 3329 méter, ami állandóan változik a kitörések miatt.

]]> 2017-12-16 18:26:45 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216702929 nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216703178
Neve valószínűleg a görög aitho (égni) vagy föníciai athana (tűzhely) szavakból ered. A helyiek által használt Mongibello elnevezés a latin mons (hegy) és az arab dzsabal (hegy) szavak keverékéből alakult ki. A vulkán több szempontból is érdekes:

először is azért, mert a Föld valamennyi vulkánja közül az Etna kitöréseit jegyezték fel a leghosszabb ideje és a legrészletesebben;
másodsorban, mert működésének körülményei mai napig nem egyértelműek, ezért a vulkanológusok érdeklődésének középpontjában áll, akik a működés magyarázatára több, többé-kevésbé egyenrangú elméletet is kidolgoztak.

A tényezők felkutatását nehezíti, hogy a tűzhányó a Földközi-tenger vidékének tektonikaiszempontból legbonyolultabb területén fekszik.

A Hawaii-szigetek vulkánjaihoz hasonlóan az Etna sem pusztító erejéről híres. Aktivitását a hosszú lávafolyamok, magasra törő lávaszökőkutak jellemzik, és ezek számos turistát vonzanak a környékre, mert viszonylag közelről és biztonságban figyelhetik meg a vulkáni jelenségeket.

Bár az Etna a világ egyik legaktívabb vulkánja, a hegy lejtőin és környékén több tízezer ember él, aminek fő oka a bor- és gyümölcstermelésre kiválóan alkalmas, termékeny vulkáni talaj.

2013-ban az UNESCO Világörökség Bizottsága természeti világörökségi helyszínné nyilvánította.

]]> 2017-12-16 18:29:23 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216703178 Geológiája nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216703327
A lemeztektonika elmélete a vulkánok kialakulását három tektonikai folyamatra vezeti vissza. Az ezeknek megfelelő típusok:

konvergens lemezszegélyek vulkanizmusa,
divergens lemezszegélyek vulkanizmusa,
forrópontok vulkanizmusa.

Az Etna működése e három folyamat egyikével sem magyarázható kielégítően. Kialakulását valószínűleg a tőle északra fekvő Lipari-szigetek szubdukciós vulkanizmusa segítette, de az újabb kutatások nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a riftesedésnek. A Boris Behncke és társai által 2001-ben felállított elmélet a következő, elsősorban szerkezetföldtani tényezőkkel magyarázza létrejöttét:^[4]

a Málta-Szicíliai-tömb és a Jón-tenger medencéje közti eltolódás és riftesedés, ami elősegítette a magma emelkedését (Gillot et al., 1997),
a Cataniai-síkság árkát kialakító extenziós tektonikai mozgások (Di Geronimo et al., 1978),
a Messina-Giardini-törésvonal és a Máltai rift kereszteződése (McGuire et al., 1997),
a Szicília-Calabriai rift ÉÉNy-DDK irányú dilatációja (Monaco et al., 1997),
forrópont vulkanizmus (Tanguy et al., 1997),
a tirrén-tengeri szubdukció (Gvirtzmann et al., 1999).

Az Etnát tehát valószínűleg vulkáni és tektonikai jelenségek bonyolult összjátéka alakította ki. Ennek fázisai:

Az Iblai-plató vulkanizmusa

Szicília keleti partjain a középső triászban kezdődött el az időszakos vulkanizmus, aminek eredményeként sok máfikus (kevés szilíciumot tartalmazó) láva és tefraömlött, illetve hullott a felszínre. A legtöbb kitörés mélytengeri volt. Termékeiket apliocén és pleisztocén korú lemeztektonikai mozgások következtében kiemelkedettIblai-plató vidékén találták meg. Az erupciók központja a miocéntől a pleisztocénig észak felé vándorolt. Ebben a periódusban a vulkáni tevékenységek rövidek voltak (néhány évtől néhány száz évig), így a nagyobb vulkáni kúpok sem alakultak ki. Az Iblai-plató vulkáni rétegeit ma pleisztocén korú üledékek borítják. A szubdukciós árok feltöltődésével kialakult Cataniai-síkság északi részén a folyami üledékek alatt találtak ezeknél fiatalabb vulkáni rétegeket is, és általában ezeket tekintik az Etna korai termékeinek.^[5]

Elő-Etna

Az Etna vidékének vulkáni aktivitása mintegy 500 000 éve kezdődött, és eleinte azIblai-plató működéséhez hasonlított: sok tenger alatti lávát és tholeiites tefrát termelt. Az Aci Castello mellett feltárt rétegek lávapárnákat és hialoklasztokat (víz vagy jég hatására fragmentált lávadarabokat) tartalmaznak, ami azt is jelzi, hogy a vulkanizmus egy nagyobb öböl mélyén, nagyjából a mai Etna tömbje által elfoglalt területen alakult ki. A vulkáni és üledékes rétegek váltakozása intenzív hegységképző mozgásokra utal. 300 000 éve a mai Etna délkeleti oldalán több, intenzív kitörés átmeneti összetételű (tholeiites és alkáli) lávákat hozott a felszínre. Ezt a fázist tekintik az Etna első aktív időszakának – ez a tűzhányó életének felén túl tartott, és eközben a vulkán viszonylag kevés anyagot produkált.^[5]

Ős-Etna

Az Etna működésének második periódusa 168 000 éve kezdődött, és Ős-Etnafázisként ismert. Ebben az időszakban a kitörések központja a mai Etna DDNy-i oldalán, a mai Paternò közelében volt, és sok alkáli vulkáni anyagot juttatott felszínre. Ennek a fázisnak a második szakaszában, 100-130 ezer évvel ezelőtt a (Calanna-kitörés) hozta létre az első rétegvulkán kúpot.^[5]

Trifoglietto II

Ez az Etna harmadik működési fázisának a neve. Ebben az időszakban több rétegvulkán települt egymásra; a legnagyobbak a névadó Trifoglietto II, a Vavalaci és a Cuvigghiuni voltak. A vulkán ekkor főlegtrachiandeziteket dobott ki magából – a működés ugyanis az előző fázisoktól eltérően robbanásos volt, és többnyire a központi kaldera beomlásával végződött. Ez a periódus nagyjából 80 000 évvel ezelőtt kezdődött és 45-50 ezer évig tartott.^[5]

Mongibello

Az Etna működésének negyedik fázisában jött létre a mai rétegvulkán, a Mongibello. Ezt a fázist három szakaszra: ősire, recensre és modernre bontják. Az első jelentősebb kitörések 15-16 ezer éve zajlottak le, és vastag ignimbritrétegeket raktak le elsősorban a mai Etna DK-i oldalán, Biancavilla mellett. A hamu a Földközi-tenger térségének távolabbi részeire is eljutott: kimutatták mintegy 800 kilométernyire a kitörés központjától, a Róma melletti Colli Albani tóvidéken is. Valószínűleg ekkor omlott össze az Ellitticonevű kaldera, amire napjainkban már csak egy 3 kilométer átmérőjű medence emlékeztet. A tholeiites lávát termelő kitöréseket egyre inkább alkáli lávás erupciók váltották fel, és ennek megfelelően azok jellege apránként effuzívvá (kiömlésessé) vált. Néhány évezreddel később ismét beszakadt egy kaldera; ennek helyén alakult ki az 5×7 km átmérőjű Valle del Bove. Valószínűsítik, hogy a Valle del Bove több összeomlás eredménye (az utolsó ilyen esemény 3500 éve lehetett).

A modern Etna kúpja kialakulása a Piano-kaldera 2000 évvel ezelőtti beszakadása után kezdődött egy szokatlan, pliniusi (robbanásos) kitöréssel. Az egykori, 2,5 km átmérőjű kaldera körvonala ma is látható. Az utóbbi évszázadokban nem voltak nagyobb kalderaomlások: a viszonylag legjelentősebb 1669-ben meglehetősen sok láva kiömlésével járt. Az elmúlt néhány ezer év vulkanizmusában a vulkáni kúp csúcsának környékén:

effuzív (kiömléses),
Stromboli-típusú, valamint
robbanásos kitörések

egyaránt előfordultak.^[5]

]]> 2017-12-16 18:30:28 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216703327 Az Etna látképe műholdról nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216703700 2017-12-16 18:34:54 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216703700 Az Etna látképe repülőből nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704079 2017-12-16 18:41:11 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704079 Kitörései nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704393 Az Etna kitöréseit mintegy 1500 éve jegyzik fel rendszeresen, így ez Földünk legismertebb tűzhányója. A tudományos megfigyelések csak a 17. században kezdődtek el; a vulkán addigi aktivitását írók, költők, utazók és természettudósok leírásaiból ismerjük. Az utóbbi 400 esztendőben a kitörések jellege többször is megváltozott, ahogy a vulkánból más-más jellegű magma tört a felszínre. Az 1600 és 1669 közötti nyolc, hosszú ideig tartó kitörés sok anyagot hozott a felszínre (az 1614-1624 közötti például mintegy 1–2 km³-nyit). Ebben a periódusban Hughes számításai szerint mintegy 1,19 m³/s vulkáni anyag került felszínre, jóval több mint 1669 után. Az 1669-es kitörést követő évszázadban az Etna működése jelentéktelen volt; a tűzhányó mindössze néhány kisebb kitörést produkált. A következő nagy kitörésre 1755-ig kellett várni; ekkor a központi kráterekből számos lávafolyam indult el. Az új aktív időszak az 1763–1766 közötti három oldalkitöréssel köszöntött be. 1767 és 1865 között nagyjából tíz évenként követték egymást a nagy magnitúdójú és sok anyagot produkáló kitörések, amelyek közül az utolsó, az 1865-ös 100·106 m³ lávát és piroklasztot produkált. A kitörés után egy héttel a vidéket egy, a Richter-skála szerint 4,7 erejű földrengés rázta meg, amit az Etna alatt húzódó törésvonalak (Málta-Szicíliai-tömb és Messina-Giardini-rift) mentén bekövetkezett elmozdulás okozott. Ezt az úgynevezett Timpe-törésvonalat gyakran okolták a vulkán működéséért, de kapcsolatukat nem sikerült bizonyítani. 1865 óta a kitörések periódusokban (csoportosan vagy sorozatosan) követik egymást, és általános jellemzőjük, hogy mindig a sorozat utolsó kitörése a legerősebb. Az aktív időszakok:
1874–1892,
1908–1928,
1942–1951,
1971–1993 – ez utóbbiban 13 kitöréssel átlag másfél évenként.
A vulkán most (2008-ban) is aktív; ez a kitörési periódus 2001-ben kezdődöt]]> 2017-12-16 18:46:36 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704393 A kitörések típusai nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704515
Az Etna egyik érdekes tulajdonsága, hogy kitörései többféle arculatot mutatnak, amelyek osztályozásával – általában a kitörés helye és típusa szerint – az elmúlt évszázadban sokan próbálkoztak többé-kevésbé sikertelenül. Rittmann 1973-ban a következő kitöréstípusokat különböztette meg:

1. csúcskitörés – a csúcskráterek valamelyikében (például 1787, 1955-1971, 1995-2001)
2. szubterminális kitörés vagy csúcs alatti kitörés – a csúcskráterek közelében keletkező parazitakráterekben. Korábban ide sorolták az Északkeleti- és a Délkeleti-kráter aktivitását is.
3. oldalkitörés – az Etna lejtőin keletkező parazitakráterekben, a központi kürtőből sugarasan elágazó dyke-okból (például 1928, 1950-1951, 1978-1979, 1983, 1989, 1991-1993, és részben a 2001-es és 2002-es kitörések)
4. excentrikus kitörés – az Etna lábainál kelekező parazitakráterekben. Ezek fő jellemzője, hogy nincsenek összeköttetésben a központi kürtővel. Ilyen kitörések voltak 1669-ben, 1763-ban, 2001-ben és 2002-ben.

]]> 2017-12-16 18:48:01 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704515 Lávaszökőkút a Délkeleti-kráterben nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704662 2017-12-16 18:50:21 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704662 Az Etna és az emberiség nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704840
Szicília hatalmas vulkáni komplexuma, az Etna, már az emberiség hajnalán számos kultúrának és civilizációnak meghatározó eleme volt. A Földközi-tenger egyik legtermékenyebb tájának számított, köszönhetően az ásványi anyagokban gazdag vulkáni eredetű termőtalajnak, de egyúttal a legveszélyesebb vidék is volt, hiszen a szinte folyamatos kitörések során számos emberi település, mezőgazdasági terület elpusztult.

]]> 2017-12-16 18:53:06 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704840 Scassau a muntagna! nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704911 Ezzel a felkiáltással jelzik egymásnak a vulkán tövében és lejtőin lakó emberek, hogy az Etna kitört. A szicíliai kifejezés jelentése: A hegy megrepedt!. Bár szinte minden lakos látta már a vulkán lávafolyásait, a vulkán pusztító ereje nagyon keveseket érintett közvetlenül. Az Etna közelében élőknek a legtöbb kellemetlenséget a vulkáni hamu és a piroklasztszórásokozza. A közhiedelemmel ellentétben a vulkán csak nagyon kevéssé befolyásolja a környékbeli települések életét, nála sokkal meghatározóbb például a maffia, a Szicília-szerte nagy munkanélküliség, valamint az ezekből következtethető erőszakos cselekmények és gyilkosságok.]]> 2017-12-16 18:54:09 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216704911 Az etnai drótkötélpálya nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216705005 2017-12-16 18:55:26 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216705005 Az Etna áldozatai nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216705206
A vulkán dokumentált története során számos alkalommal jegyeztek fel halálos áldozatokkal járó kitöréseket. Az 1169-es és 1669-es rendkívüli erupciók mellett a következő kitörések követeltek emberéleteket:

]]> 2017-12-16 18:58:26 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216705206 Az Etna által elpusztított ház nogy_antonia https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216705274 2017-12-16 18:59:32 UTC https://padlet.com/nogy_antonia/c6p0ktihd9ff/wish/216705274