Az én nagy falam by Dominik Király https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie Készült csillagtól kívánással en-us 2018-04-15 16:09:40 UTC 2018-04-15 16:18:43 UTC hello@padlet.com Testalkat típusok: három fő testalkat kdominik754 https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901012 Három csoportba lehet osztani minket testalkat típusokat illetően: ektomorf, endomorf és mezomorf – valamint ezek keverékei, például mezo-endo vagy mezo-ekto testalkat típus (férfiaknál és nőknél egyaránt megállapítható a típus). Az átlag népességnek csupán 9 % tisztán ektomorf (leptomorf), 7 % -a tisztán endomorf (piknikus), 12 %-a tisztán mezomorf (atlétikus). A fennmaradó 72 % alkatötvözet.


A mezomorfok általában izmos felépítésűek, válluk széles, hasuk kemény, végtagjaik formásak – ők azok, akikre azt mondjuk, hogy „jó génekkel rendelkeznek”. Az endomorfok ezzel szemben általában testesebbek, lassú anyagcseréjük miatt testük több zsírt raktároz. Az ektoformok vékonyak, végtagjaik hosszúak, izomzatuk nem túl erős.


Sokan irigykednek társaikra tökéletes alakjuk miatt. Lehet, hogy az érintettek csupán szerencsés testalkattal születtek, ám senkinek nem kell búslakodnia, a testalkat típusok közül a saját típusunk megállapítása után könnyen meg lehet találni például a számunkra megfelelő sportot. Vagy a fogyni vágyók esetében a testalkat típushoz igazított edzésterv kialakítása.
Azonban genetikailag meghatározott tényezőket, semmilyen edzéssel nem lehet megváltoztatni:


  • csontozat,
  • testmagasság,
  • testalkat , ami lehet nyúlánk (leptomorf/ektomorf), robosztus (piknikus/endomorf), vagy atléta (metromorf/mezomorf)


]]> 2018-04-15 16:11:17 UTC https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901012 Kultúra kdominik754 https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901643 Azon képességek, (anyagi, viselkedésbeli, szellemi) teljesítmények, társadalmi intézmények összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól, és amelynek révén a történelem folyamatában természeti állapotából kiemelkedett. Tárgyiasult formában társadalmilag továbbadott képességek és tapasztalatok együttese.]]> 2018-04-15 16:14:07 UTC https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901643 Testkultúra kdominik754 https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901683 Az emberiség fejlődését végigkísérő örök kategória. Az egyetemes kultúra részeként tartalmazza a test egészségét, teljesítőképességét, a testi-lelki képességek fejlesztését és versenyszerű összemérését szolgáló tevékenységeket, a tevékenységek űzéséhez szükséges eszközöket, valamint e tevékenységek szellemi tükröződését az egyes tudományokban, kiemelten a testnevelés- és sporttudományban.]]> 2018-04-15 16:14:25 UTC https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901683 Testkultúra sportpedagógiai értelmezése kdominik754 https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901762 Napjainkban sporttudományként kezeli a tudományos közélet. Három területet különböztetett meg a testkultúrán belül (iskolai testnevelés, egészségügyi mozgás [jelenleg rekreáció], sport – professzionális élsport). Ez a felosztás napjainkban is helytállónak bizonyul. Arra világít rá, hogy ha csupán a harmadik tényező – azaz a professzionális élsport – dominál, akkor ez a többi elem torzulásához vezethet. A szocializmus időszakában a sportnak óriási politikai propagandafunkciója volt, a szocialista világrend életképességét volt hivatott a sport eredményeivel bizonyítani, melyre az élsport terén elért sportsikerek kiválóan alkalmasnak bizonyultak. Társadalmilag releváns problémákat vet fel a sport. Bizonyítani kell, hogy a testgyakorlás valóban a kultúra része, a társadalom szempontjából is hasznos. Ez a sporttudomány tudományos diszciplínaként történő elismerésének nélkülözhetetlen záloga.]]> 2018-04-15 16:15:04 UTC https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901762 Az iskolai testnevelés fontossága kdominik754 https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901968 A testnevelést, a testgyakorlatokat, a fizikai aktivitást a nevelési folyamat fontos összetevőjeként ismerte el és értelmezte az utóbbi évszázadban a politikai gondolkodás. Figyelmeztető jelek utalnak arra, hogy a testnevelés kedvező megítélése az utóbbi időben átalakuláson megy keresztül Európában. Európa több országában ezek a jelzések nem a testnevelés fontosságát vonják kétségbe, hanem a testneveléssel kapcsolatos értékfelfogás alakul át. Az iskolai testneveléssel szembeni honi álláspontunk meglehetősen Janus-arcúnak mutatkozik. Elismerik ugyan a testnevelés fontos szerepét a nevelésben, a személyiség formálásában, de a felelős vezetők részéről nem tapasztalhatóak pozitív lépések. A testnevelés azonban egyértelműen pozitívan befolyásolja a test szellemi, testi fejlődését, pszichoszociális egészségét. „A testgyakorlás és a sport egyedülálló jelenség, mely öt funkciót tölt be: nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, rekreációs” funkciót.]]> 2018-04-15 16:16:36 UTC https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251901968 A testkultúra fogalma, értelmezése kdominik754 https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251902179 A testkultúra definíciók közös eleme, hogy testkultúrát az egyetemes kultúra szerves részének tekintik (pl.: Földesi, 1976; Takács, 1972, 1995, 2005; Rőtig, 1976; Kun, 1996; stb.) Ez a nézet a kultúra több mint két évezredes történetének csak az utóbbi évtizedeiben vált természetessé. Holott az emberiség történetében a testkultúra valamilyen módon mindig a kultúra részét képezte (vadászat, harci tevékenység, lovagi torna, népi játékok, stb.). Ennek ellenére a kultúrafelfogás leszűkítése a szellemi javakra, a műveltség elsajátítására és birtoklására a humanizmust, a reneszánsz, illetve a felvilágosodás korát egyaránt jellemezte. Földesi (1976) szerint a hagyományos arisztokratikus kultúrafelfogásba nem foglaltatott bele a testkultúra, mert csupán a szellemi értékeket, princípiumokat (lelki, intellektuális, művészi) tekintette a kultúra részének. „A test, mint a lélek börtöne, az értékskála alján helyezkedett el” (Takács,2005). A testkultúra befogadása szempontjából meghatározó ún. harmadik kultúramodellről, illetve a különböző – benne Földesi(1976) által is említett arisztokratikus – kultúrakoncepciókról Takács (2005) tanulmányában olvashatunk. Nevezetesen arról, hogy a nyugati kultúra történetében több mint ezerötszáz évig a tradicionális, vallásos kultúrafelfogás uralkodott, az utolsó ötszáz évben, pedig a modern anyagelvű kultúra. A múlt század hatvanas éveiben kezdett körvonalazódni egy újabb modell, „amely kreatív (átfogó) kultúra néven vonult be a társadalomtörténetbe illetve a gyakorlatba”. Ez a kultúrakoncepció pozitív viszonyban van a testkultúrával, mert a „test, a lélek és a szellem összhangjának” szükségességét vallja. „Ebbe a kulturális paradigmaváltással konstruálódott új kultúrakoncepcióba már a testkultúra is szervesen beleilleszkedik”. ]]> 2018-04-15 16:18:14 UTC https://padlet.com/kdominik754/bqbzdh3qaxie/wish/251902179