Fórum a kötelező nyelvvizsgáról by AHEF - Association Hongroise des Enseignants de Français - Franciatanárok Magyarországi Egyesülete https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga Kérjük, itt közöld a véleményed a felvételihez szükséges középfokú nyelvvizsgával kapcsolatosan! Neveddel azonosítsd magad! Köszönjük. AHEF en-us 2017-11-03 20:16:35 UTC 2019-01-07 20:08:56 UTC hello@padlet.com https://padlet-assets.s3.amazonaws.com/icons/Soccerball.png Nyakas Tünde, ELTE Radnóti Bp. ahef_site https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/203470324 Sziasztok!
Szerintem András állásfoglalása igen találó. A legérdekesebb megállapítása számomra az volt, hogy​ a középszintű érettségiről nehezen képzelhető el, hogy megfeleltetnék az alapszintű nyelvvizsgának. Ez felveti azt a kérdést is, tulajdonképpen mire való a nyelvi érettségi. Ha a középszintű érettségi nyelvből csak amolyan elfekvő, az érettségizni vágyók is csak arra használják. Pontmaximalizálásra, akár silányabb teljesítménnyel is. Vagyis a nyelvismeret színvonalának emelkedését nem szolgálja. Ha megfeleltethető lenne a B1-es vizsgának, amit elfogadnának belépésül a továbbtanulásnál, az talán valamivel ösztönzőbb lenne. Valójában azonban nincs konszenzus azügyben, mi is az értelme a nyelvtanulásnak. Ráadásul ez így túl általános. Lehet egyáltalán általában véve beszélni a nyelvoktatásról?????
 Lehet, hogy angolból az általános, hétköznapi kommunikációt kellene megcélozni (lévén a legtöbb ember a világban bárhol használhatja a mindennapi helyzetekben, a speciális tudás, a fejlesztés csak azok esetében lesz fontos, akik a munkahelyükön, a tudományos életben szakmai továbbfejlődésükben fogják használni), de ez nem minden nyelvre igaz. A második idegen nyelvek tekintetében lehet, hogy a kommunikációs alapok mellett komplexebb szövegértésre (cikkek, videók) kellene fókuszálni? Ez csak amolyan elmélkedés... És természetesen iskolatípusonként (továbbtanulási igények) változik.
Amennyiben kötelező belépő lesz a nyelvvizsga, akkor az angol tarolni fog és a 2. idegen nyelv sztem még hátrányosabb helyzetbe kerül. Egyébként nem is értem, hogy most, amikor az egész világ körülöttünk angolba van öltöztetve, hogy lehet az, hogy 7-8 év tanulás után még vannak olyan diákok, akik alig motyognak angolul (nagyon emlékeztet ez engem az egykori orosz-oktatás eredményeire, holott ott sem az alapmotiváció, sem a tanárok képzettsége, sem az eszközök - technika, eredeti dokumentumok bősége, módszertani kidolgozottság - nem álltak azon a szinten, mint ma az angol-oktatásban). 
Ettől függetlenül, bár a vizsgakényszer nem a belső motivációk körébe tartozik, mégis keretet ad, mint az érettségi tárgyak (ti: erre készül a diák a középiskolai tanulmányai során, megadja a kimeneti követelményeket). Továbbá a tanárokat is mederbe terelheti.]]> 2017-11-03 20:25:27 UTC https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/203470324 Kocsik Mónika, magántanár mkocsik https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/203566367 Én is abban látom a veszélyt, hogy a 2. idegen nyelv még hátrányosabb helyzetbe kerül, és az osztálytöbbség csupán túlélő stratégiával fogja tanulni a franciát, amit amúgy is "nehéz" nyelvnek titulálnak. Hogy egyenlő helyzetbe kerüljön az 1. és a 2. idegen nyelv, és legyen érezhető haszna a 2. nyelvnek is és hogy visszanyerje az érettségi a maga értékét, szerintem inkább a két nyelvből kellene kötelezővé tenni az érettségit. Így lehetne a későbbiekben továbbfejleszteni mindkét nyelvet.]]> 2017-11-04 19:51:18 UTC https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/203566367 Je rejoins totalement Mónika à propos de la nécessité de réintroduire de la diversité dans l'enseignement des langues en Hongrie, notamment en rendant les épreuves de langues LV1 et LV2 obligatoires au baccalauréat. Les avantages me semblent multiples : ouverture plus grande sur le monde, développement de stratégies / compétences d'apprentissage transversales transférables d'une langue à une autre, approche comparatiste possible, réflexivité, possibilités d'intercompréhension dans une même famille de langue, meilleur développement cognitif, motivation supplémentaire pour l'apprentissage de la LV2 (qui serait liée à ce "coup de pouce" institutionnel), etc. Les liens suivants donnent une idée bien plus étayée de ces avantages : http://www.observatoireplurilinguisme.eu/fr/dossiers-thematiques/international/65-plurilinguisme-et-mondialisation/8698-6-avantages-multilingues-que-vous-obtenez-seulement-si-vous-parlez-une-autre-langue ; http://blog.sorosoro.org/les-bienfaits-du-plurilinguisme Bien-sûr, les difficultés ne manquent pas : manque d'enseignants, représentations parfois négatives autour des "petites langues" (le français est-il une petite langue ?), vicissitudes liées á l'introduction d'une série d'épreuves supplémentaires au baccalauréat, soupçons d'élitisme dès lors qu'il s'agit d'introduire l'apprentissage simultané de plusieurs langues... A ce propos, je partage également les préoccupations d'András sur l'égalité des chances dans le système éducatif. Selon moi, le modèle certificatif profitera indubitablement davantage aux apprenants les mieux lôtis, à moins de rendre les préparations aux examens gratuites dans les établissements (question du financement), de pouvoir travailler en petits groupes, de disposer des salles et des équipements nécessaires, d'avoir des enseignants formés à ces examens... hypothèses fortes mais qui doivent être pensées en amont, avant de tenter d'implémenter quoi que ce soit, á mon avis. Beaucoup de questions, donc, sur les conditions de mise en place d'une telle réforme, et beaucoup de questions aussi sur l'avenir des écoles de langues qui constituent une alternative possible au système scolaire et peuvent convenir à certains publics. Là où, en revanche, je suis assez d'accord avec Tünde, c'est sur l'évaluation assez problématique des niveaux de langue en Hongrie. Comment sortir de l'impasse ? Meilleurs étalonnages, sujets centralisés, passation des épreuves dans un autre établissement / équipes mixtes d'enseignants de plusieurs établissements voire d'enseignants d'établissements publics et d'écoles de langues (à condition qu'ils disposent d'une formation adéquate), appui logistique d'organisme de formation / de certification francophones ? Pour aller vers quelles normes ?... Je n'ai que des questions mais je suis assez content que ce débat puisse émerger. https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/203589081 Frédérick AIRAULT, Enseignant de FLE en Hongrie ]]> 2017-11-05 04:32:01 UTC https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/203589081 Körmendy Mariann kormendy_m https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/203603644 Nous sommes dans une situation d’urgence: il reste trois ans jusqu’à la rentrée de 2020. Si les autorités ont une intention claire (éviter les études qui n’aboutissent pas à cause de l’absence de certificat de langue), leur stratégie me paraît peu fondée, peu élaborée et surtout profondément injuste. Il serait temps de travailler sur le long terme: d’abord concevoir et mettre en place une série de mesures pour améliorer l’efficacité, ensuite imposer le niveau B2 à l’entrée de l’enseignement supérieur. Quant à ces mesures, à part ce que propose Frédéric Ayrault, on pourrait encore ajouter la présence d’enseignants natifs, les horaires qui favoriseraient l’apprentissage (une heure de gym langue tous les jours, et pas à 7 h du matin ou à 3 h de laprès-midi), des conditions nécessaires pour l’enseignement différencié et pas en dernier lieu la formation continue des profs, systématique, organisée/financée de manière centrale. N’oublions pas les méthodes utilisées non plus, les choix méthodologiques et les équipements qui font cruellement défaut, en particulier dans certaines régions. 
Bien sûr, ce sont aussi des questions d’argent mais dans une perspective plus large, la question se pose de savoir s’il ne s’agirait pas de réintroduire une sélection forte à l’admission dans l’enseignement supérieur? Si tel est le cas, ne faudrait-il pas de donner les moyens à tous les élèves de préparer leurs études dans les meilleures conditions? Ou se contente-t-on d’imposer un critère d’admission dont on sait pertinemment qu’il va décimer les élèves? 
Imaginons un instant que tous les élèves désireux de continuer leurs études arrivent à obtenir ce certificat et se présentent à l’entrée des établissements supérieurs. Ces derniers se sentiront-ils obligés de maintenir voire développer les connaissances de langue de leurs étudiants? Ou considèreront-ils les connaissances de langues comme acquises une fois pour toutes et ne nécessitant donc aucun effort supplémentaire? A-t-on seulement fait une seule enquête pour avoir des idées un peu plus précises concernant les apprentissages réussis ou échoués?
 A-t-on une politique linguistique? 
Je sais que c’est beaucoup de questions et très peu de réponses mais l’AHEF pourra peut-être obtenir la possibilité de participer au débat si débat il y a un jour.
]]> 2017-11-05 09:41:26 UTC https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/203603644 Gonda Zita, ELTE Trefort, Bp. https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/204951063 Sziasztok! 

Az egyetemi felvételhez egy idegen nyelvből kötelezővé tett B2 szintű nyelvvizsga tervével kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy a tervezet alapvetően hátrányos helyzetbe hoz széles társadalmi rétegeket, és jelen körülmények között súlyosan sérti az esélyegyenlőséget.  

Egészen elképesztőnek gondolom, hogy úgy fogalmazódik meg és készülődik rendeletté válni egy kimeneti követelmény, hogy a teljesítéséhez szükséges feltételek nincsenek hozzá rendelve (a nyelvtanítás hatékonyságát biztosító heti óraszámok, korszerű nyelvoktatási módszertan oktatása az idegen nyelvi tanárképzésben, a jövendő nyelvtanárok megfelelő nyelvi szintje, stb.). 

Az érettségi szerepét tényleg érdemes lenne megpiszkálni, már csak az esélyegyenlőség (elérhetőség, ingyenesség) miatt is. A B1 szint mint alapfokú nyelvvizsga teljesen jó ötlet. A különórák jelensége szerintem relatíve vékony réteget érint, és ebből a szempontból mindegy is, hogy indokolt-e a magántanár tevékenysége vagy sem.

A B2 nyelvvizsga egy nyelvből egyetemi felvételi követelmény lenne, de hol marad az egyetemi nyelvoktatás? Gyakorlatilag a középiskolákra hárulna az idegen nyelvek tanítása, de mi fog az egyetemeken a jövőben történni? Mostanra szinte teljesen megszűnt az egyetemi nyelvoktatás. Erről nem esik szó, pedig a nyelvoktatás hosszútávú projekt. És mi lesz azzal az egészen abszurd jelenséggel, hogy a dupla nyelv szakokra csak az egyik nyelvből kell B2 nyelvvizsga?

Ezzel a tervvel a 2. idegen nyelveknek gyakorlatilag annyi. 

]]> 2017-11-08 17:44:02 UTC https://padlet.com/ahef_site/nyelvvizsga/wish/204951063