https://trello.com/c/QTJdckoB

áram elvezetése és leföldelése

Számtalan színváltozata a fehértől a sárgán és narancssárgán át a vörösig és a kékig terjed, ugyanakkor fényereje általában gyenge, legtöbbször áttetsző. Ha a gömbvillám nagy része áttetsző, akkor a jelenség jóval gyakoribb lehet, mint ami a megfigyelések számából következne, hiszen azokat nappal nehéz észrevenni; ilyenkor jelenlétükre esetleges nyomaikból lehet következtetni.^[5]

Mérete a néhány centimétertől a néhány méterig terjedhet, de általában narancs vagy labda méretű. Leggyakrabban gömb, ritkábban körte, illetve szivar alakú; viszonylag gyakran vet szikrákat.

Mozgása nem igazán hasonlítható a villámokhoz, mivel viszonylag lassú, néha megáll. Mozgás közben gyakori az irányváltoztatás (matató ménkő), lebegése a földfelszínnel általában párhuzamos, a magasságbeli ingadozás viszonylag ritka. A szél általában nem, de az elektromos terek befolyásolhatják mozgásának irányát. A szilárd tárgyakat általában kikerüli, de megfigyeltek már lyukat égetve érkező vagy alakot változtatva résen áthaladó objektumot is. Előfordulhat csoportban is; mozgásuk ekkor egymást követi, esetenként összeolvadhatnak, illetve szétválhatnak.

A gömbvillám élettani hatásai nagyban hasonlítanak az erős egyenáraméihoz; az érintkezés légzési és szívritmuszavarokat, égési sérüléseket vagy akár halált is okozhat.

Nagyon ritkán anyagkiszóródás figyelhető meg belőlük. Kísérő hang- és szaghatás elképzelhető.

Felrobbanással vagy elhalványulással szűnik meg, a beszámolókban említett környezetmódosító hatásai alapján energiatartalma 1000 joule és 10 MJ közé becsülik. Az élőlényekre a kisebb energiájú gömbvillám is életveszélyes, de az még alapvetően nem rombol; a nagyobb energiájú akár tüzet is gyújthat, illetve szilárd testeket égethet át.

Megjegyzendő, hogy jó néhányan a koronakisüléseket is gömbvillámoknak vélik, holott a két jelenség egymástól jelentősen eltér

Viszonylagos ritkasága miatt a korábbi évszázadokban még létezését is kétségbe vonták, kutatását pedig áltudománynak minősítették.^[7] Vizsgálata alapvetően a szemtanúk beszámolóira, illetve a jelenség nyomainak tanulmányozására korlátozódik.

Mesterségesen legelőször Nikola Tesla hozott létre gömbvillámot 1899. december 17-én a Colorado Springs-i laboratóriumában, ahol az elektromos energia és információ vezeték nélküli továbbításán dolgozott.^[8]

A 2000-es évektől több, egymástól független csoport is előállított hasonló jelenséget; a kísérletek egy része azonban olyan feltételek között zajlott (gerjesztés mikrohullámú sugárzással, plazmaképzés magas hőfokon), amely jobbára kizárja, hogy ezen elv alapján a természetben is megjelenjenek ezek a tünemények. A többi mai kísérletről is elmondható, hogy vita tárgyát képezi, hogy egyáltalán gömbvillámot sikerült-e előállítani. Megjegyzendő viszont, hogy a természetben észlelt gömbvillámok is rendkívül változatosak, s nem is bizonyos, hogy egyetlen jelenségről van szó.

2012 júliusában sikerült az első részletesen dokumentált megfigyelés Jüan Ping (Northwest Normal University, Lancsou, Kína) és munkatársai révén. Normál villámokat filmeztek volna nagy sebességű kamerák és spektroszkópok segítségével, amikor észrevették az egyik lecsapó villám keltette tartós fénylést. A 900 méterre lévő jelenséget közel másfél másodpercig látták, ezalatt fehérből vörösessé vált, pár métert haladt oldalirányban, majd felfelé is. A talaj feletti magassága az esti sötétség miatt nem volt megbecsülhető. A spektrumában a talajban gyakori elemeket azonosítottak: szilíciumot, vasat és kalciumot, ami megfelel a talajra lecsapó villám hipotézisnek.^[9]

Laboratóriumi körülmények között Tesla óta egyelőre nem sikerült gömbvillámot előállítani, bár születtek olyan tudományos beszámolók, melyek tanúsága szerint igen hasonló tulajdonsággal rendelkező tűzgolyók megalkotása már lehetséges.

Egyes feltételezések szerint a gömbvillámok plazmából állnak, de nem világos kialakulásuk folyamata.

A legelső tudományos igényű magyarázatot kísérleti megfigyeléseire alapozva Nikola Tesla adta a jelenségre, amely szerint "...a gömbvillám jelenséget a levegőn vagy valamilyen gázon áthaladó erős elektromos kisülés hozza létre..."^[10] Ez irányú kutatásait a Colorado Springs Notes, illetve a US1,119,732 számú szabadalmában ismerteti részletesebben.

J. Abrahamson és J. Dinniss elmélete szerint a földbe csapó villámok hatására a szilícium-dioxid- és széntartalmú talajból szilíciumionok halmaza válik ki; ez a gömbvillám.^[

Egyes teóriák szerint a gömbvillámok spontán (zivataroktól távoli helyeken való) megjelenése sértheti az energia- és töltésmegmaradás ma ismert törvényszerűségeit, de legalábbis kiváltó okuk, energiájuk forrása ismeretlen; ezzel kapcsolatban néhányan részletesebb megismerésüktől egy új alternatív energiaforrás felfedezését várják. Egely György szerint a gömbvillámok alapvetően egy negyedik térdimenzió létezésének bizonyítékai.^[12] Egyesek különleges alakú gömbvillámokkal magyarázzák a kísértetek felbukkanását, nagyobb energiájúakkal az önégési eseteket. Néhány ufó-megfigyelés kétségkívül a gömbvillámokra vezethető vissza.

Mivel megjelenése merőben szokatlan, és mivel feltűnését jó néhány esetben romboló tevékenység kíséri, a jelenség sok ember számára félelmetes

A bibliai időkig visszamenőleg vannak szemtanúk, a jelenség megtapasztalói izzó tűzgolyóról mesélnek, ami a semmiből bukkant elő. Haláleseteket is feljegyeztek már, ezért az emberek félelme nem alaptalan.

A gömbvillámok gömbök, vagy hozzávetőlegesen gömbölyűek, erős fényű képződmények, a színük változatos, de egyes színek gyakrabban előfordulnak a beszámolókban, mint a narancs, a vörös, és a kék. A méretük általában egy nagyobb labdához hasonlít. Keresztülmennek házakon, repülőkön, de még tengeralattjárókon is. Áthatolnak a falakon és az ajtókon úgy, hogy a másik oldalon sértetlenül jelennek meg, néha megállnak a levegőben. A szemtanúk között volt olyan, aki füstszagot és áporodott bűzt érzett a gömbvillám közelében. Egy különös, és kiszámíthatatlan képződmény, gyakran viharok idején, üvegablakok közelében keletkezik, eltűnésekor szétrobban, sokan ekkor pukkanó hangot hallottak, vagy csak úgy egyszerűen eltűnik. Szabálytalanul mozog, úgy látszik, mintha úszna, vagy lebegne a levegőben, és tudná, hogy merre tart.

Egyes kutatók szerint nem elektromos jelenségről van szó, hanem egy légörvényben keletkező gázgömbről, amit kémiai reakciók táplálnak, és egy villámcsapás indít be.

Sok teória létezik a gömbvillám jelenség megfejtésére, de ezidáig még nem tudtak hiteles megoldást találni a kutatók az összes furcsaságára, keletkezésének okára. Ez az egyik legmisztikusabb fizikai jelenség, amit még nem fejtettek meg, megmagyarázása még várat magára

A gömbvillámok gömbök, vagy hozzávetőlegesen gömbölyűek, erős fényű képződmények, a színük változatos, de egyes színek gyakrabban előfordulnak a beszámolókban, mint a narancs, a vörös, és a kék. A méretük általában egy nagyobb labdához hasonlít. Keresztülmennek házakon, repülőkön, de még tengeralattjárókon is. Áthatolnak a falakon és az ajtókon úgy, hogy a másik oldalon sértetlenül jelennek meg, néha megállnak a levegőben. A szemtanúk között volt olyan, aki füstszagot és áporodott bűzt érzett a gömbvillám közelében. Egy különös, és kiszámíthatatlan képződmény, gyakran viharok idején, üvegablakok közelében keletkezik, eltűnésekor szétrobban, sokan ekkor pukkanó hangot hallottak, vagy csak úgy egyszerűen eltűnik. Szabálytalanul mozog, úgy látszik, mintha úszna, vagy lebegne a levegőben, és tudná, hogy merre tart.

Egyes kutatók szerint nem elektromos jelenségről van szó, hanem egy légörvényben keletkező gázgömbről, amit kémiai reakciók táplálnak, és egy villámcsapás indít be.

Sok teória létezik a gömbvillám jelenség megfejtésére, de ezidáig még nem tudtak hiteles megoldást találni a kutatók az összes furcsaságára, keletkezésének okára. Ez az egyik legmisztikusabb fizikai jelenség, amit még nem fejtettek meg, megmagyarázása még várat magára

A beszámoló szerint a férfi kerti slaggal kezdte el hűteni az izzó tetőt, majd a tűzoltók is segítségére siettek, a kár mégis hatalmas:

"Több millió forintos a kárunk. A villám szétvágott mindent, tévét, laptopot, hűtőt, a tavaly kicserélt gázkazánt. A biztosítóval már felvettük a kapcsolatot" – tette hozzá a férfi.Pártai Lucia, az Eumet vezető meteorológusa a Blikk megkeresésére elmondta: a gömbvillám egy nagyon ritka és érdekes jelenség. – A mai napig kutatják a szakemberek, ám ez meglehetősen nehéz, mivel laboratóriumi körülmények között bizonyítottan eddig csak Nikola Tesla tudta előállítani.

A gömbvillám vélhetően elektromos jelenség, mely fénylő, változatos alakú, de általában gömbszerű, a többi villámhoz képest lassú mozgású és hosszabb életű. Egyes elméletek szerint a földbe csapó villámokból alakul ki

– mondta a szakember.

Aznap Magyarországon 139 ezer villámot mértek az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei.

Számtalan színváltozata a fehértől a sárgán és narancssárgán át a vörösig és a kékig terjed, ugyanakkor fényereje általában gyenge, legtöbbször áttetsző. Ha a gömbvillám nagy része áttetsző, akkor a jelenség jóval gyakoribb lehet, mint ami a megfigyelések számából következne, hiszen azokat nappal nehéz észrevenni; ilyenkor jelenlétükre esetleges nyomaikból lehet következtetni.

Mérete a néhány centimétertől a néhány méterig terjedhet, de általában narancs vagy labda méretű. Leggyakrabban gömb, ritkábban körte, illetve szivar alakú; viszonylag gyakran vet szikrákat.

Mozgása nem igazán hasonlítható a villámokhoz, mivel viszonylag lassú, néha megáll. Mozgás közben gyakori az irányváltoztatás (matató ménkő), lebegése a földfelszínnel általában párhuzamos, a magasságbeli ingadozás viszonylag ritka. A szél általában nem, de az elektromos terek befolyásolhatják mozgásának irányát. A szilárd tárgyakat általában kikerüli, de megfigyeltek már lyukat égetve érkező vagy alakot változtatva résen áthaladó objektumot is. Előfordulhat csoportban is; mozgásuk ekkor egymást követi, esetenként összeolvadhatnak, illetve szétválhatnak.

A gömbvillám élettani hatásai nagyban hasonlítanak az erős egyenáraméihoz; az érintkezés légzési és szívritmuszavarokat, égési sérüléseket vagy akár halált is okozhat.

Nagyon ritkán anyagkiszóródás figyelhető meg belőlük. Kísérő hang- és szaghatás elképzelhető.

Felrobbanással vagy elhalványulással szűnik meg, a beszámolókban említett környezetmódosító hatásai alapján energiatartalma 1000 joule és 10 MJ közé becsülik. Az élőlényekre a kisebb energiájú gömbvillám is életveszélyes, de az még alapvetően nem rombol; a nagyobb energiájú akár tüzet is gyújthat, illetve szilárd testeket égethet át.

Megjegyzendő, hogy jó néhányan a koronakisüléseket is gömbvillámoknak vélik, holott a két jelenség egymástól jelentősen eltér.

A villám erősen felhevíti a levegőt (a Nap felszínének hőmérsékletére), amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, ez hangrobbanást okoz, ami nagy robajjal jár. A hosszabban hallható dörej több villám következtében alakul ki, amik sűrűn követik egymást.