<?xml version="1.0"?>
<rss version="2.0">
   <channel>
      <title>Az ókori Görög ország by Pintea Roli</title>
      <link>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr</link>
      <description>Made with a taste for adventure</description>
      <language>en-us</language>
      <pubDate>2017-05-25 17:53:58 UTC</pubDate>
      <lastBuildDate>2026-01-21 23:30:50 UTC</lastBuildDate>
      <webMaster>hello@padlet.com</webMaster>
      <image>
         <url>https://padlet-assets.s3.amazonaws.com/icons/Pizza.png</url>
      </image>
      <item>
         <title>Az ókori Görög ország</title>
         <author>pintearoland</author>
         <link>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173878022</link>
         <description><![CDATA[<div> </div>]]></description>
         <enclosure url="" />
         <pubDate>2017-05-25 17:59:41 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173878022</guid>
      </item>
      <item>
         <title>A Görög civilizáció</title>
         <author>pintearoland</author>
         <link>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173878330</link>
         <description><![CDATA[<div> </div><ol><li>A mai <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g">Görögország</a> területe az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kor">ókorban</a>. A terület ókori történelme az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/I._e._3._%C3%A9vezred">i. e. 3. évezredtől</a>, a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Min%C3%B3szi_civiliz%C3%A1ci%C3%B3">minószi civilizáció</a> kialakulásával kezdődik és a <a href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=R%C3%B3mai_G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g&amp;action=edit&amp;redlink=1">Római Görögország</a> időszakával fejeződik be. A korszak végét a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom">Római Birodalom</a> bukása jelenti (i. sz. <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/476">476</a>).</li><li>Az ókori görög <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Civiliz%C3%A1ci%C3%B3">civilizáció</a>. Amikor a hétköznapi szóhasználatban azt mondjuk, hogy "már az ókori görögök is", akkor általában az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/I._e._8._sz%C3%A1zad">i. e. 8. századtól</a>, a görög <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%8Dr%C3%A1s">írásbeliség</a> újbóli megjelenésétől a klasszikus <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ath%C3%A9n">Athén</a> korszakán át a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Hellenisztikus_civiliz%C3%A1ci%C3%B3">hellenizmusig</a>, esetleg a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_Birodalom">római császárkor</a> elejéig virágzó görög civilizációt értjük alatta. Ez az ókor egész <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv">görögül</a> beszélő világát jelenti és több mint ezer évet ölel fel.</li></ol>]]></description>
         <enclosure url="https://padletuploads.blob.core.windows.net/prod/200451639/23bb8d8fb3cdc9bc04917a5b7290cf16/20090130134440_850316.jpg" />
         <pubDate>2017-05-25 18:01:26 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173878330</guid>
      </item>
      <item>
         <title>A Görög művészet</title>
         <author>pintearoland</author>
         <link>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173878749</link>
         <description><![CDATA[<div> A <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93kori_G%C3%B6r%C3%B6gorsz%C3%A1g">klasszikus görög civilizáció</a> művészeti fejlődésének kezdete a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%BCk%C3%A9n%C3%A9i_kult%C3%BAra">mükénéi kultúra</a> bukásával és a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_s%C3%B6t%C3%A9t_kor">görög sötét korral</a> esik egyidőbe, később pedig <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Babil%C3%B3nia">Babilónia</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6n%C3%ADcia">Fönícia</a> és <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Perzsa_Birodalom">Perzsia</a> művészetének virágzásával. A gazdag görög <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/A_poliszok_kora">poliszok fénykorában</a> és a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Hellenisztikus_civiliz%C3%A1ci%C3%B3">hellenizmus</a> idején a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C5%B1v%C3%A9szet">művészet</a> megfelelt a szabad görögök törekvéseinek.</div>]]></description>
         <enclosure url="https://padletuploads.blob.core.windows.net/prod/200451639/be1e09f211fb16f46b6464f1c0f8ffff/25_19377_222354_ea8407c4594c1a75d3f8b2e0a1127998_87ee71_301.jpg" />
         <pubDate>2017-05-25 18:03:32 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173878749</guid>
      </item>
      <item>
         <title>A Görög istenek</title>
         <author>pintearoland</author>
         <link>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173879444</link>
         <description><![CDATA[<div> <strong><br>Tizenkét olümposzi isten</strong>, vagy más néven a <em>Dodekatheon</em> (<a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_nyelv">görögül</a>: δωδεκα, dodeka, <em>tizenkettő</em> + θεον, theon, <em>isten</em>), az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6r%C3%B6g_mitol%C3%B3gia">ókori görög mitológiában</a> a <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Panteon">panteon</a> legfőbb isteneinek csoportja, akik az <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ol%C3%BCmposz">Olümposz</a> hegy legtetején éltek. A különböző korokban összesen tizenhét különböző istent tiszteltek az olümposziak között, de egy adott időben számuk sohasem haladta meg a tizenkettőt.<br><br></div><div><a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Zeusz"><br>Zeusz</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9ra">Héra</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Poszeid%C3%B3n">Poszeidón</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ar%C3%A9sz">Arész</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Herm%C3%A9sz">Hermész</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9phaisztosz">Héphaisztosz</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Aphrodit%C3%A9">Aphrodité</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Pallasz_Ath%C3%A9n%C3%A9">Pallasz Athéné</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Apoll%C3%B3n">Apollón</a> és <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Artemisz">Artemisz</a> mindig az első a tizenkét isten között szerepelt. <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9rakl%C3%A9sz">Héraklész</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9b%C3%A9">Hébé</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9liosz">Héliosz</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Hesztia">Hesztia</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9m%C3%A9t%C3%A9r">Démétér</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Dion%C3%BCszosz">Dionüszosz</a>, <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Had%C3%A9sz">Hadész</a> és <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Perszephon%C3%A9">Perszephoné</a> csak időszakosan volt az „olümposzi tizenkettő” része. Hesztia (tulajdonképpeni feladata a tűz gondozása volt az Olümposzon) Dionüszosznak adta át a helyét, aki általában a halandók között élt és igazán sohasem vágyott az olümposzi istenek magasztos társaságára<br><br></div>]]></description>
         <enclosure url="https://padletuploads.blob.core.windows.net/prod/200451639/7c65561dd40b96e3b72215ab081e9dc7/document_1.png" />
         <pubDate>2017-05-25 18:06:30 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173879444</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Zeus</title>
         <author>pintearoland</author>
         <link>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173880315</link>
         <description><![CDATA[]]></description>
         <enclosure url="https://padletuploads.blob.core.windows.net/prod/200451639/95a2596292ceadf0e465ea3cb5bd00c7/download.jpg" />
         <pubDate>2017-05-25 18:10:53 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173880315</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Törci tanár: Riti József Attila</title>
         <author>pintearoland</author>
         <link>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173880628</link>
         <description><![CDATA[]]></description>
         <enclosure url="https://padletuploads.blob.core.windows.net/prod/200451639/e6de931c876a54949fbbf6307be9a321/IMG_1630.jpg" />
         <pubDate>2017-05-25 18:12:26 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/pintearoland/7nqd1l3qajxr/wish/173880628</guid>
      </item>
   </channel>
</rss>
