Az én káprázatos falam by Turkó Dorina https://padlet.com/dorcssikaa/7fwk2dgnqqn4 Nagy álmokat kergetve készült en-us 2018-01-04 18:42:34 UTC 2024-05-29 18:26:36 UTC hello@padlet.com A hangképzés dorcssikaa https://padlet.com/dorcssikaa/7fwk2dgnqqn4/wish/218819762 Az emberi hangképzés a gége kannaporcán található hangszalagok rezgésének köszönhető. A rezgés közben keletkeznek a zöngés hangok.
A hangszalagok által bezárt rés a hangrés, ezen keresztül jut be a belégzés során e levegő a légcsőbe, tüdőbe. Beszéd közben a hangszalagok lezárják a hengrést.
A hanszalagokat a tüdőből kiáramló levegő rezegteti meg. A hangszalagok lezárják a kiáramló levegő útját, mely feltorlódva széttolja hangszalagokat, az így keletkező hangrésen a levegő kiáramlik. A nyomás csökkenével a hangszalagok ismét lezárnak. Így periódikusan feltorlódik, magas nyomásúvá válik a levegő, majd csökken a nyomása. Ennek a periódusnak az ideje adja meg a hang frekvenciáját, míg közben a levegő részecskéi által megtett út, pedig a hang hullámhossza. A hang frekvenciája és a hullámhossza fordítottan raányos egymással. Magas hangok a frekvenciája nagy, de hullámhossza kicsi.
A hang magassága a hangszalagok hosszától és feszülésének mértékétől függ. Minél rövidebb a hangszalagok, és minél jobban feszül, annál magasabb a hang. Ezt a kannaporchoz kapcsolódó vázizmok állítják be. A hangerő, a keletkező hang amplitúdója, azaz a rezgés maximális és minimális nyomásának különbségétől függ. Ezt a kiáramló levegő mennyisége határozza meg.
A hangszín, (melyek az alaphang felhangjai) a rezonátor üregek (orr-, homlok-, ékcsonti-, arc-), és a hangképző szervek (ajkak, nyelv, fogak, pofák) miatt alakul ki.]]> 2018-01-04 18:42:50 UTC https://padlet.com/dorcssikaa/7fwk2dgnqqn4/wish/218819762 A vese dorcssikaa https://padlet.com/dorcssikaa/7fwk2dgnqqn4/wish/218820861 A vese páros, bab alakú szerv, a hasüreg hátsó részén, az ágyéki gerinc két oldalán, a hashártyán kívül található, zsírrétegbe ágyazva. A külső kéregállomány alatt található a velőállomány, a gyűjtőcsatornákból az átszűrt vizelet a vesemedencébe jut, majd a húgyvezetéken, a húgyhólyagon és a húgycsövön keresztül ürül a szervezetből. 

A vese felelős a szervezetben az anyagcsere során keletkezett bomlástermékek eltávolításáért, valamint a szervezet sejtközötti folyadéktérfogat-szabályozásáért.

A vesék átszűrik és tisztítják a vért, a keletkező vizelet a szervezet számára szükségtelen vízből, és a benne oldott anyagokból áll. A vesék ugyanakkor a szervezet számára fontos anyagokat nem választják ki. Ezen egyensúly felborulása esetén a vizelet túltelítetté válik, és apró kristályok megjelenéséhez vezet, amelyek nem tudnak feloldódni a vízben.


]]> 2018-01-04 18:46:35 UTC https://padlet.com/dorcssikaa/7fwk2dgnqqn4/wish/218820861 Az emésztés folyamata dorcssikaa https://padlet.com/dorcssikaa/7fwk2dgnqqn4/wish/218821652 Az emésztőrendszer a gyomor-béltraktusból, a májból, a hasnyálmirigyből és az epehólyagból áll. A teljes emésztőrendszer mintegy 8 méter hosszú csőnek fogható fel. Különböző részekre oszlik, és mindegyiknek saját funkciója van. A rendszer célja a szervezet energia- és nyersanyag ellátása, illetve a feleslegtől való megszabadulás. A hatékony működéshez a szervezetünknek szénhidrátokra, fehérjékre és zsírokra van szüksége. Speciális fehérjék, ún. enzimek bontják le a táplálékot egyszerű összetevőkre, amelyeket azu­tán a szervezet közvetlenül is fel tud használni.


Az emésztés folyamata már a szájban megkezdődik. A nyelv, a nyál és a fogak munkája összeaprítja, összekeveri és nye­lésre alkalmassá teszi az ételt. A rágással és őrléssel a falatok felülete megnő, és a nyál enzimei már megkezdik az ételben levő szénhidrátok bontását. A lenyelt fa­latok elindulnak a nyelőcsőben, és a lég­csőbe való kerülésük meggátlására szolgál a gégefedő, amely ilyenkor rácsukódik a légcső bejáratára.

Az étel a nyelőcsövön keresztül éri el a gyomrot, izom-összehúzódások és -eler­nyedések révén (ezt perisztaltikának ne­vezzük). Ez nem tudatos folyamat, akárcsak az emésztőrendszer bármelyik részének mű­ködése. A nyelőcső alsó végénél található a záróizom; ennek elernyedésekor kerül a táplálék a gyomorba. Az ételben a nye­lőcsövön való áthaladás során nincs változás.


A patkóbélbe többféle emésztést segítő anyag kerül: az epehólyagból az epe, a has­nyálmirigyből emésztőenzimek és lúgos hatású anyagok a gyomorsav közömbö­sítésére. Ezek összekeverednek a már a gyomorsavval és enzimekkel „előkezelt” táplálékrészekkel.


Az emésztés a vékonybélben tovább zajlik, aminek azonban fő funkciója a fel­szívódás, vagyis falán keresztül szívódik fel a táplálék molekuláinak mintegy 80%-a. A bélfalon apró, ujjszerű képződmények, ún. bélbolyhok vannak, amelyek megnö­velik a táplálék molekuláinak a véráram­ba való felszívódására szolgáló felületet.



]]> 2018-01-04 18:49:45 UTC https://padlet.com/dorcssikaa/7fwk2dgnqqn4/wish/218821652