Sokszínűsége és

Rendszerezése

Bevezetés az élőlények csodálatos világába

A mai óra célja

azélővilágrendkívüli változatosságára és a biológiai rendszertan alapvető elveire fog irányulni.

A tanóra célja, hogy a diákok megismerjék, hogyan csoportosítják az élőlényeket az élet nagy

országaiba, beleértve a növényeket, állatokat, gombákat, protisztákat, ősbaktériumokat és valódi

baktériumokat. Kitérünk majd arra is, hogy ez a rendszer hogyan alakult ki az idő során, és

milyen módszereket alkalmaznak a tudósok ma a fajok azonosítására és kategorizálására.

Az élővilág

országai

Kezdeti felosztás

Osztályozás kihívásai: Nem minden

élőlény sorolható be egyértelműen a

két eredeti kategóriába.

Hat ország: A tudomány fejlődésével

további országokat ismertek fel: állatok,

növények, gombák, protiszták,

ősbaktériumok, valódi baktériumok.

Az élővilág rendszerezése

● Dinamikus fejlődés: Az élőlények rendszerezése

folyamatosan változik új fajok felfedezésével és

a meglévő ismeretek pontosításával.

● Történelmi hagyomány: Az élőlények

osztályozásának gyakorlata évezredek óta

létezik.

● Rendszerezés fontossága: Segít rendet tartani az

információk tengerében és az összefüggések

felismerésében.

Élővilág sokszínűsége

Sok faj kipusztul, anélkül hogy

tudomást szereznénk

létezésükről.

A becslések 3 millió és 100

millió között mozognak, modern

módszerekkel körülbelül 87

millióra becsülték.

Fajok száma Kihalás

A fajok nagy része még fel nem

fedezett.

Ismeretlen

fajok

Tudományos

megközelítés

Korábbi tanulmányok: Emlékeztető a környezetismeret és

természettudomány alapfogalmaihoz.

Mikroszkópos vizsgálatok : Az egysejtűekkel kapcsolatos

megfigyelések fontosak.

Életfeltételek és életjelenségek : A növények és állatok

szaporodásának, testfelépítésének ismerete.

Az élővilág fő csoportjai

állatok növények gombák

protiszták ősbaktériumok Valódi

baktériumok

Jellemzők:Különbségeka sejtfal, sejtmagésszaporodástekintetében.

Élőhelyeksokfélesége: Különbözőkörülményeközöttélőcsoportok.

Növények, Állatok, és Gombák

Sejtfal nélküli, sejtmagot

tartalmazó sejtek. Többsejtűek,

nem képesek fotoszintézisre;

az élethez szükséges energiát

és építőanyagokat más

élőlények által előállított

szerves anyagokból szerzik.

Oxigént nem termelnek.

Sejtfallal védett sejtmagot

tartalmazó sejtek. Többsejtűek,

képesek fotoszintézisre, így

szén-dioxidból és vízből

szerves anyagokat állítanak

elő, oxigént termelnek.

Sejtfallal védett, sejtmagot tartalmazó

sejtek. Többnyire többsejtűek, nem

végeznek fotoszintézist; tápanyagukat

más élőlényekből nyerik, de nem úgy,

mint az állatok, hanem lebontással.

Oxigént nem termelnek.

Állatok Növények Gombák

Protiszták és Baktériumok

Sejtmaggalnemrendelkeznek,

széleskörbenelterjedtek,

közöttüktalálhatókhasznosés

károsfajokis.

Valódi baktériumok

Általában egysejtűek,

valódi sejtmaggal

rendelkeznek, sokféle

környezetben képesek

élni.

Sejtmaggal nem rendelkeznek,

szélsőséges körülmények

között is életképesek,

felépítésük eltér a valódi

baktériumokétól.

Protiszták Ősbaktériumok

Charles Darwin az élőlények

közötti rokonsági

kapcsolatokat kutatta,

kimutatva, hogy közös őseik

vannak.

Darwin

Az élőlények fokozatos

változásai és az új fajok

kialakulása az evolúció során..

Evolutív

változások

A fejlődéstörténeti rokonság

alapján kialakított

csoportosítás, amely

pontosabban tükrözi az

élőlények közötti

kapcsolatokat.

Természetes

rendszer

Az evolúció szerepe a

rendszerezésben