Az én fenomenális falam by Bianka Teberi https://padlet.com/t_bianca0113/46rlhymcg7qd Egy kis bajjal készült en-us 2017-11-21 19:01:51 UTC 2025-09-30 12:29:45 UTC hello@padlet.com Emésztés szervrendszere - a táplálék útja t_bianca0113 https://padlet.com/t_bianca0113/46rlhymcg7qd/wish/209232287
Száj, nyelv és a fogak

A szájüregben a fogak pedig pépé morzsolják a táplálékot, miközben ez a pépes anyag nyállal keveredik. A nyál választja ki például a nyál-amiláz nevű enzimet, ami rögtön megkezdi a táplálékban található keményítő bontását, így „előkészíti” a gyomor számára az emésztést. Ezért is fontos, hogy alaposan megrágjuk a táplálékot. A nyelv a szájban ide-oda mozgatva, - mintegy betonkeverő - segít összekeverni a táplálékot a nyál-amiláz enzimmel a könnyebb emészthetőség érdekében, majd jelentős szerepet játszik a falat lenyelésében is.

Nyelőcső

A táplálék a szájból a nyelőcsőbe kerül, ami egy gyűrű alakú, hosszanti lefutású izmos „cső”, amely perisztaltikus (összehúzódik-elernyed) hullámszerű mozgása révén továbbítja a tápanyagot a gyomor felé.

Gyomor

A gyomor gyakorlatilag egy tápanyag-tartály, ahol raktározódik a lenyelt tápanyag, miközben itt is beindulnak az emésztési folyamatok. A gyomor emulgeálja a zsírt, vagyis apró zsírcseppekre bontja, de más kémiai (emésztési) folyamatokért is a gyomor a felelős. A gyomor falában lévő speciális sejtek sósavat választanak ki, ami hatékonyan hozzájárul az emésztési folyamatokhoz. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a gyomor hogyan bírja a savas közeget? A gyomor a sósav ellen egy vastag nyálkahártyával védekezik. Ha viszont a nyálkahártya folytonossága megszűnik például gyomorfekély esetén, akkor komoly egészségügyi problémák alakulhatnak ki. A gyomor termeli még a pepszin nevű enzimet is, amely a fehérjebontásban vesz részt. A gyomor falában lévő, nyomásra érzékeny idegsejtek folyamatosan mérik a telítettségi szintet, amik jelzést küldenek az agynak. A jóllakottság érzését gyakorlatilag az agy „mondja” meg.  A táplálék szervezetbe kerülése számos hormon működését szabályozza. A hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek  sejtjei például elkezdik az inzulin hormon kiválasztását, ha a vérben a táplálkozás hatására a vércukorszint megemelkedik.

Vékonybélrendszer

A gyomorból a vékonybélbe kerül a tápanyag. A vékonybélbe került savanyú kémhatású gyomortartalmon többféle emésztőnedv „dolgozik”. Ezek közé tartozik a hasnyálmirigy nedve, az epe és bélnedv. A vékonybélrendszerben történik az emésztés egyik kulcsfontosságú szakasza, amikor a fehérjék, szénhidrátok, és a zsírok felszívható elemeikre esnek szét különféle enzimek és bonyolult folyamatok hatására. 
Hasnyálmirigy nedv: fehérjebontó enzim a tripszin, zsírbontó a lipáz, az amiláz pedig a szénhidrátokat bontja. Ezeken kívül még számos enzim felel a bontó folyamatokért. 
Epe: Az epe a máj váladéka, amely a keserű ízű, zöldessárga lúgos kémhatású váladékot naponta termeli. Ennek egyik összetevője az epesavak, amelyek olyan koleszterinmolekulák, melyeket a májsejtek termelnek koleszterinből.  Az elsődleges epesav-molekulák fokozzák a lipidek (zsírok) oldékonyságát és felszívódását a szervezetben. Elmondható, hogy az emésztés kémiai folyamatait a vékonybél mirigyei által termelt bélnedv fejezi be.


Vastagbélrendszer


A szervezetben fel nem szívódott anyagok elfogyasztásuk után néhány órával eljutnak a vékonybél végső szakaszába, és a vastagbél kezdeti részébe. A bélrendszer ezen részén a béltartalom továbbmozgása lelassul. A tápanyagok elfogyasztás után mintegy 14- 16 órával – egyéntől függ - már megjelenhetnek a székletben a fel nem szívódott anyagok. A vastagbél teljes kiürüléshez a szervezetnek mintegy 48 órára van szüksége. A vastagbél rendszer egyik lényeges feladata a béltartalom (széklet) sűrítése, azaz a benne lévő víz és oldott sók visszaszívása a szervezetbe. A vastagbélrendszernek saját enzimjei nincsenek, hiszen az emésztés folyamata a vékonybélben gyakorlatilag lezajlott. A vastagbélrendszerbe jutott béltartalom tartalmazhat még meg nem emésztett szénhidrátot, zsírt és fehérjéket, amelyeket a vastagbél bélbaktériumai elbontják. A széklet emészthetetlen anyagokat – növényi rostokat, magvakat -, vizet, sókat, stb. tartalmazhat.






]]> 2017-11-21 19:03:26 UTC https://padlet.com/t_bianca0113/46rlhymcg7qd/wish/209232287 t_bianca0113 https://padlet.com/t_bianca0113/46rlhymcg7qd/wish/209235368 A gégefő elhagyása után a levegő továbbhalad a garat irányába, ahol egy kis "szelep" szabályozza az útját. Az ínyvitorla (más néven: nyelvcsap vagy uvula) a levegőt vagy a száj-, vagy az orrüreg felé tereli. Ha a szájüreg felé vezető út el van zárva, akkor a levegő csak az orrüregen át tud távozni, így keletkeznek az orrhangok (m, n, h, ny), az ínyvitorla másik állásában a levegő a szájüregen keresztül távozik (az összes magánhangzó és a mássalhangzók többségének esetében így történik). Ha több eszközünk nem lenne a hangképzésre, mindössze négy-ötféle hangot tudnánk ejteni rövid vagy hosszú változatban. Szerencsére azonban további hangmódosítási eszközök állnak rendelkezésünkre: változik a szájüreg mérete és formája a nyelv és az ajkak mozgása következtében (ez teszi lehetővé a különféle magánhangzók keletkezését), illetőleg két-két hangképző szerv akadályt alkot, amelyen a levegőnek át kell haladnia (így jönnek létre a különféle mássalhangzók).
]]> 2017-11-21 19:11:27 UTC https://padlet.com/t_bianca0113/46rlhymcg7qd/wish/209235368