<?xml version="1.0"?>
<rss version="2.0">
   <channel>
      <title>Térkép by Timea Huszár</title>
      <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs</link>
      <description>Postázzon bárhová a világon</description>
      <language>en-us</language>
      <pubDate>2025-05-11 19:45:53 UTC</pubDate>
      <lastBuildDate>2025-05-11 20:34:30 UTC</lastBuildDate>
      <webMaster>hello@padlet.com</webMaster>
      <image>
         <url>https://padlet.net/icons/png/1f310.png</url>
      </image>
      <item>
         <title>Salzburg, Ausztria</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445240087</link>
         <description><![CDATA[<p>Mozart 1756-ban Salzburgban, a Getreidegasse 9. számú, úgynevezett „Hagenauer házban“ látta meg a napvilágot. Napjainkban Mozart szülőháza Ausztria egyik leglátogatottabb múzeuma és különösen a Mozart-rajongók legfőbb zarándokhelye.</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/d8599cc7ec36ac16085434afe4fb1085/th.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 19:54:06 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445240087</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Himmelpfortgrund, Bécs, Ausztria</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445241475</link>
         <description><![CDATA[<p><strong>1797. január 31-én Franz Peter Schubert a Nußdorfer Straße 54-ben (Himmelpfortgrund) látta meg a napvilágot. Szülőháza ma is látogatható, akárcsak a 4. kerületben, a Kettenbrückengasse-ban található…</strong></p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/b23c5aa7e8d453a0a96329b03c33a357/bild_1_2g58mhrvo0.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 19:56:31 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445241475</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Zelazowa Wola, Lengyelország</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445244286</link>
         <description><![CDATA[<p>A Varsói Hercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának.</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/e8f5e3e107a08009f132f1ce044e401d/500px_Chopin__by_Wodzinska.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 20:01:34 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445244286</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Doborján, Ausztria</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445246590</link>
         <description><![CDATA[<p><strong>Liszt Ferenc</strong> (világszerte használt német nevén <em>Franz Liszt</em>; Doborján 1811. október 22) magya zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/b2afd5fe9c1b0a9c46ff97cf11f40d53/Liszt_kaulbach.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 20:06:07 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445246590</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Cockermouth, Egyesült Királyság</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445249011</link>
         <description><![CDATA[William Wordsworth (1770. április 7. – 1850. április 23.) angol romantikus költő. Az ő és barátja, Samuel Taylor Coleridge által közösen írt Lírai balladáktól (Lyrical Ballads) számítjuk az angol romantika időszakát (1798-1842). 1843-tól egészen haláláig Wordsworth volt Anglia nemzeti költője.]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/449c9fe6ecf56a0e252606f1e12cc550/800px_William_Wordsworth___Project_Gutenberg_eText_12933.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 20:10:39 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445249011</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Ottery St Mary, Ottery Saint Mary, Devon, Egyesült Királyság</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445253787</link>
         <description><![CDATA[<p><strong>Samuel Taylor Coleridge</strong> Ottery St. Mary, Devon megyében született 1772. október 21.-én, angol költő, kritikus, és filozófus. William Wordsworth-szel együtt az angol romantika alapítója, "tavi költő" (Lake Poets). Legismertebb költeménye az <em>Ének a vén tengerészről</em> (Szabó Lőrinc fordítása - <em>The Rime of the Ancient Mariner</em>) és a <em>Kubla kán</em>, valamint a Biographia Literaria (Irodalmi életrajz) című prózai műve. Magyar vonatkozású drámája: Zapolya</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/266604d034ad5f198a85f3831d12fb7e/500px_Samuel_Taylor_Coleridge.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 20:20:25 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445253787</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Westminster, London, Egyesült Királyság</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445255680</link>
         <description><![CDATA[<p><strong>George Gordon Noel Byron, Lord of Newstead</strong> Londonba született 1788. január 22.-én. Percy Bysshe Shelley és John Keats mellett az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/dc84b67bd4f7ded7a2497600366ea060/500px_Lord_Byron_coloured_drawing.png" />
         <pubDate>2025-05-11 20:23:47 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445255680</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Edinburgh, Egyesült Királyság</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445257015</link>
         <description><![CDATA[<p><strong>Walter Scott</strong> (Edinburgh, 1771. augusztus 15.) skót költő, regényíró, az angol nyelvű romantika kimagasló alakja. Elsősorban a regénytechnika megújításában és a realista táj- és környezetábrázolásban alkotott maradandót. Alig van olyan műve, amit ne zenésítettek volna meg operaként.</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/9f7152829eb521b83a6f795a5f0e3748/330px_Sir_Walter_Scott___Raeburn.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 20:26:10 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445257015</guid>
      </item>
      <item>
         <title>London, Egyesült Királyság</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445258397</link>
         <description><![CDATA[<p><strong>John Keats</strong> Londonban született 1795. október 31.-én, de erre konkrét bizonyíték nincs. Lord Byron és Percy Bysshe Shelley mellett az angol romantikus költők második generációjának egyike, a „Szépség Költője”.</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/9a95ccdc2a99a352f55f6f2adb4ccb58/John_Keats_by_William_Hilton.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 20:29:18 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445258397</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Louvre, Párizs, Franciaország</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445259370</link>
         <description><![CDATA[<p>Eugène Delacroix híres festménye a romantika egyik legismertebb műve. A festmény forradalmi hevülete jól példázza a korszak szenvedélyességét.</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/ad4a72ecf0732e371df0c4b6d3555ff1/2692px_Eugene_Delacroix___Le_28_Juillet__La_Liberte_guidant_le_peuple_scaled.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 20:30:59 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445259370</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Museo del Prado, Madrid, Spanyolország</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445260726</link>
         <description><![CDATA[<p>Francisco Goya, a spanyol romantika előfutára, a rémület, szenvedés és társadalomkritika festője. Fekete festményei a Prado gyűjteményének részei.</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/f821881fca4696cc6b8269884a29c7a8/th__1_.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 20:33:17 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445260726</guid>
      </item>
      <item>
         <title>Tate Britain, Millbank, London, Egyesült Királyság</title>
         <author>huszartimea2008</author>
         <link>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445261286</link>
         <description><![CDATA[<p>J.M.W. Turner a romantikus tájképfestészet mestere. Művei a természet fenségességét és erejét ábrázolják drámai fény- és színhatásokkal.</p>]]></description>
         <enclosure url="https://padlet-uploads.storage.googleapis.com/2733884134/47be8fcc916ec4e26992433f7bece14c/th__2_.jpg" />
         <pubDate>2025-05-11 20:34:29 UTC</pubDate>
         <guid>https://padlet.com/huszartimea2008/1hetbehejupkk8vs/wish/3445261286</guid>
      </item>
   </channel>
</rss>
